Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány a 1417/2012. (X. 1.) határozatban rendelkezett a Budai Vár területén évtizedek óta üresen, kihasználatlanul álló Honvéd Főparancsnokság épületének részleges rehabilitációjáról. A 700 millió forintos állami beruházást, amely az épület állagmegóvását, közönségforgalom előtti megnyitását tűzte ki célul, Zumbok Ferenc kormánybiztos irányítja, a tervezésben és lebonyolításban pedig a Várgondnokság Nonprofit Kft. működik közre – közölte a Budai Várnegyed, a Fertődi Esterházy-kastély és a Kúria Megújításáért Felelős Kormánybiztosság szerdán az MTI-vel.
A beavatkozás célja, hogy az épületmaradvány olyan műszaki állapotba kerüljön, hogy megnyithatóvá váljon a látogatók számára. Az épület alkalmas lesz turisztikai és kulturális információk közvetítésére, kiállítások, vetítések, színházi és zenei programok befogadására, valamint vendéglátóegységek kialakítására.
A felújítás főbb lépései az állagmegőrző munkálatokon túl a szabad átjárás biztosítása a Várba a korábban befalazott nyugati kapu megnyitásával, valamint az épület központi elemeként szolgáló, loggiával bővített négyzetes udvar használhatóvá tétele. A munkálatok során nem kerül pótlásra a belső falfelületekről levert vakolat, így bemutatható lesz az eredeti, téglasorokból álló falazati struktúra. A munkálatok várhatóan 2013 végén fejeződnek be.
A 19. század végén a Vár déli részén kialakított épületegyüttes meghatározó eleme volt a Szent György térre néző Honvédelmi Minisztérium és a vele egybeépíttetett, de főhomlokzatával északra, a Dísz térre nyíló neoreneszánsz stílusú Honvéd Főparancsnokság.
A második világháborúban az épület jelentős károkat szenvedett, Budapest ostroma után a sérült felső emeleteket fokozatosan visszabontották. Az 1950-es években megindult bontások a részlegesen használt épületen az 1990-es évek végéig folytatódtak, meghagyva az egykori főparancsnokság úgynevezett lábazati zónáját. Végül csak az épület északi részének alsó szintjei maradtak meg, amelyek azóta is üresek.
