A 33 éves építész a Kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. Ezt követően a tokiói egyetem építész karán tanult tovább. A jelenleg is a tokiói egyetemen kutatóként dolgozó építész tíz éve foglalkozik az építészetben a víz hatékony felhasználásával.

A vízház lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalaiban, hanem padlója és mennyezete is van vízzel van töltve.

Gutai Mátyás az MTI-nek szombaton emlékeztetett arra: a vízházzal be tudta bizonyítani, hogy ha egy hagyományos épületszerkezet helyett egy hibrid szerkezetet épít, akkor a szerkezetben egy beépített válaszadó képesség alakul ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Föld 73 százalékát borító víz kiegyenlítő hatásához hasonlóan a ház elemeiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. A kiegyenlítés egy évet vesz igénybe a Földön, az épületen belül ez pár másodpercre szűkül - tette hozzá az építész.

Az ötlet megvalósításában segített az egykori gimnáziumi osztálytárs, Berényi Milán, aki közgazdászként uniós pályázatot kutatott fel annak érdekében, hogy a prototípus elkészülhessen.

Gutai Mátyás a házat bemutatva elmondta, hogy az egybeépíthető hagyományos szerkezetekkel is, tehát egy épület felújításnál is alkalmazható, de megépíthető új épületként is.
A vízház prototípusa mintegy 10 négyzetméter alapterületű, amelyen minden megoldást felvonultattak az üvegsaroktól az üvegfalon át az üvegtetőig. Az építész megfogalmazása szerint a folyadékpanel-rendszer fűtő- és hűtőtest is egyben, miközben az épület teljes felületén tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud, így minden darab napelemként is működik. Fontos szempontnak nevezte, hogy a víztömegek az épületen belül összekapcsolódnak, a hőmérséklet-különbségek tehát kiegyenlítődnek. Gutai Mátyás elmondta, hogy a találmánya alapján megépített vízház prototípusának megvalósításában a Budapesti Műszaki Egyetem és a tokiói egyetem is részt vett, megépítését az Európai Unió mintegy 36 millió forinttal támogatta, amely a teljes költségvetés 67 százalékát tette ki.

Az építész kiemelte, hogy akkora házat építettek fel, amelyen már tudományos méréseket is tudnak végezni. Véleménye szerint bármely épülettípuson sikerrel alkalmazható, de elsősorban nagyméretű üvegfelületeken lehet felhasználni a találmányát.

Gutai Mátyás szerint már szabadalmaztatták az ötletet és jelenleg is több céggel tárgyalnak. Az építész rövid ideig tartózkodik Kecskeméten, hamarosan utazik vissza Tokióba, ahol folytatja a kutatást.