Bár a közúti balesetek és azokból fakadó halálesetek száma több évtizede trendszerűen csökken Magyarországon, az egymillió lakosra jutó közúti halálesetek számával – ami 2024-ben itthon 52 volt – még mindig rosszul állunk az EU 45-ös átlagához képest, Miközben az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági stratégiája 2050-re nullára csökkentené az egymillió lakosra jutó közúti tragédiák számát, a magyar utakon még a tavalyi évben is közel félezer, azaz kisebb falunyi ember vesztette életét.
Európai Bizottság, KSH
Pedig a tendencia idehaza is kedvező: míg 1990-ben még több, mint 27 ezer személyi sérüléssel járó baleset történt, és ezekben összesen 2432 ember halt meg, az évi esetszám már 2000-re csaknem 10 ezerrel esett vissza, a múlt évre pedig 15 ezer alá csökkent, összesen 456 halálozással.
Elmondható, hogy ezekben az években minden úttípuson közel azonos mértékben csökkent a balesetek száma; így háromból két sérülést okozó incidens továbbra is lakott területen történik. Arányát tekintve enyhén romlott az autópályák helyzete, amelyeken 2010-es években még csak az esetek körülbelül 3 százaléka következett be, mostanában viszont csaknem 4 százalékuk. A képet azonban árnyalja, hogy az adott útvonalon előforduló szerencsétlenségek számát a rajtuk közlekedő járművek számához viszonyítva még mindig a sztrádák számítanak az egyik legbiztonságosabb terepnek – hangsúlyozta a közelmúltban Óberling József rendőr ezredes, közlekedésbiztonsági szakember.
A sérüléssel járó közúti balesetek okait óriási többséggel vezeti a járművezetők hibája, ami Magyarországon évtizedek óta változatlanul 90-95 százalék között szerepel a statisztikákban. Összevetésként: a jármű műszaki hibája például csak 200-ból egy balesetet magyaráz, utasok pedig még ritkábban, minden 500. alkalommal felelősek ilyenért, és a kettő közötti – 1,5 százalék körüli – arányban okolható az útpálya hibája vagy egyéb körülmény.
Ugyanakkor az évenkénti esetszámok csökkenése mellett a hazai közlekedési kultúra fejlődését, a tudatos és felelősségteljes vezetői hozzáállás erősödését jelzi, hogy míg 1990-ben az összes hazai közúti baleset 15,3 százalékát okozták ittasan, ami miatt akkor közel 4260 incidensben sérült ember, 2010-ben már kevesebb, mint 2 ezer alkalommal, az összes eset 11,5 százalékában. 2024-re három számjegyűre (arányában 6 százalék alá) mérséklődött ezeknek az eseteknek a száma, és 850 körül maradt a következő évben is.
Mintha az autósok iránti bizalom növekedését tükrözné az idén bemutatott új magyar KRESZ-tervezet is, amely több helyen – egyes autópálya-szakaszokon és autóutakon – engedne a jelenleginél magasabb sebességhatárt. Mellesleg a robogókra jelenleg érvényes 40 kilométer per órás korlátozást is 45-re emelné, noha a személyszállító járművek között éppen a motorok kategóriája az egyetlen, amelyben 2001-hez képest 2025-re nem csökkent, sőt egyenes nőtt is az okozott sérüléses balesetek száma. 500 alattiról 600 fölöttire. Igaz, nem tudni, hogy ezek mekkora részéért felelősek a nagy motort használók. Eközben külön sebességkorlátozást vezetnének be a biciklistáknak is, akik az utóbbi években eleve egyre ritkábban okoztak sérüléses balesetet (2025-ben a 2001-es évi esetszám 46 százalékának megfelelő 1144 alkalommal).
A két keréken okozott sérüléses incidensek számát szaporítják viszont a statisztikákban 2024 óta külön nyilvántartott elektromos rolleresek, akik az akkori 367 után már a következő évben 73 százalékkal több, 635 balesetben voltak vétkesek.
Miközben az új KRESZ már nemcsak a vezetés közbeni telefonálást, de az utakon vagy síneken átkelő gyalogosok kütyühasználatát, fülhallgatós zenehallgatását is tiltaná, eleve visszaszorulóban vannak a gyalogosan okozott balesetek. A 2010-es 6 százalék körüliről 15 év alatt 4 százalékra csökkent ezek aránya. Bár eközben a gázolások száma is majdnem harmadával csökkent, még tavaly is több mint 1800 alkalommal ütöttek el gyalogost.
https://hvg.hu/gazdasag/20260707_kresz-buntetes-gyorshajtas-atlagsebesseg-meres-vitezy
A javuló tendenciát az egyre melegebb nyarak is fékezhetik. Idén három júniusi hétvége alatt 31 ember halt meg Magyarországon, ami miatt a rendőrség is a kánikula közlekedési kockázataira hívta fel a figyelmet: a forróság okozta fáradtság, bágyadtság az autósok figyelmét és reflexeit is rontja, miközben ilyenkor ingerlékenyebbek is az emberek. A nyár eleji fekete hétvégék 9 napjára jutó 18 közlekedési tragédia azt jelenti: ekkor csaknem kétszer annyi végzetes baleset történt, mint egyébként ugyanannyi idő alatt, hiszen az elmúlt öt évben minden napra körülbelül 1,2 halálos közúti incidens jutott itthon.
https://hvg.hu/360/20260702_fekete-hetvege-9-nap-31-halal-kozlekedes-baleset
Nyitókép: MTI / Krizsán Csaba
