Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egyre többen valósítják meg a jobb lakáskörülményekről szóló terveiket alternatív módszerekkel. Több tízezer főre becsülhető azoknak a tábora, akik a vásárlás helyett a jelenlegi lakásukat kiadják, és egy jobb helyen lévőt vagy jobb állapotút bérelnek helyette. Ez a bérleti konstrukció – jelenlegi piaci viszonyok mellett – akár 10 éven keresztül is előnyösebb lehet, viszont ennél hosszabb időtávon egy korszerűbb lakás felára a vásárlás esetén jobban megtérül – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
Ez a megoldás olyan fiatal párok körében is népszerű, amelynek valamelyik vagy mindkét tagja már rendelkezik saját ingatlannal, de közös lakás vásárlásába még nem mernek belevágni.
“A bérlés egyre népszerűbb országszerte, még úgy is, hogy valaki a meglévő lakását adja ki, és bérel helyette másikat” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Bár a magyarok túlnyomó részének, 89-90 százalékának van saját ingatlana, a legfrissebb statisztikai adatok szerint csak alig több mint 84 százaléka lakott saját tulajdonában lévő lakásban – 9 százalékuk pedig bérelt lakásban lakott.
A nagyvárosokban magasabb a bérlők aránya, a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lakók több mint 15 százaléka a lakók bérelt lakásban élt.
Vásárlás, bérlés, városon belül és kívül
Budapesten egy 50 négyzetméteres közepes állapotú XI. kerületi lakásnál az átlagos kínálati ár az ingatlan.com adatai szerint 23-24 millió forint. Ugyanebben a kerületben a jó vagy újszerű állapotban lévő ingatlanok átlagára 28-29 millió forint. A közepes állapotú lakások átlagos bérleti díja 100-110 ezer forint, a jó állapotúaké pedig 130-145 ezer forint. A különbözet 30-35 ezer forint, így közel 12 év alatt jön össze a többletből a két eltérő állapotú lakásban meglévő különbözet.
Városok közötti költözésnél nem elsősorban a lakás állapota a legfőbb költözési ok, hanem például munkahelyváltás. Elsősorban a munkaerőhiányos nyugati megyék nagyvárosai lehetnek a célpontok.
“Jobb a helyzet más településre költözés esetén. A meglévő lakás ugyanis kedvezményes adózással, gyakorlatilag akár adómentesen is kiadható, ez pedig hozzájárulhat a hazai munkavállalók mobilitásához. A különböző településen lévő lakások esetében szembeállíthatók egymással a beérkező és kifizetett bérleti díjak, és csak a különbözet után kell adózni. Ha valaki többet költ albérletre mint amennyi bevétele származik a lakáskiadásból, akkor a lakáskiadást adómentesen is megúszhatja.
Ez akár arra az esetre is érvényes lehet, ha valaki külföldön bérel lakást és annak költségeit megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja.
Egy jelenleg kelet-magyarországi nagyvárosban élő lakos, ha kiadja a lakását mondjuk Miskolcon, Egerben vagy Nyíregyházán, és mondjuk Szombathelyen vagy Győrben vállal munkát, akkor alternatívát jelenthet számára a saját lakás kiadása és a célvárosokban történő bérlés. Bár az említett kelet-magyarországi városokban jellemzően alacsonyabbak az bérleti díjak, az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja 60-75 ezer forint között mozog, míg Győrben vagy Szombathelyen 80-90 ezer forint.
A különbség fedezetét nyugat-magyarországi térségben jellemző magasabb átlagfizetések is biztosíthatják. A nettó havi bér Győr-Moson-Sopronban 178 ezer forint felett van, míg Szabolcsban ugyanez alig több mint 116 ezer forint. Miközben az érintett városokban egy 50 négyzetméteres lakás között átlagosan 4-6 millió forint az árkülönbség.
