Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt kiküldték a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő által májusban benyújtott módosításának újabb változatát – írja a Népszava. A lap megszerezte az új változat szövegét, ebből pedig kiderül, valóban jelentősen átírták azt. Azonban kiderül az is:
Egyértelműen hamis volt Böröcz állítása, mi szerint Sem Bayer Zsolt, sem Rákay Philip nem lesz jogosult megvásárolni a lakását.
Az új változat szerint a bérlő ugyan csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet. Van azonban egy csavar a lakások forgalmi értékének meghatározásánál, ami a Népszava szerint így hangzik:
A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti.
Tehát a nemrégben a Budai Várba költözött NER-közeli bérlőknek egyszerűen ki kell várniuk, amíg bérlőként elérik az 5 évet és ügyelniük kell, hogy egy éven belül benyújtsák a vételi kérelmüket. A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik.
Akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. Az indoklás nem is titkolja, hogy szándékosan a szegényebb bérlők kárára van ez így: azt írják, ez azért került a tervezetbe, hogy „csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”.
A vételárak is módosultak. Míg korábban csak 10,5 százalékra lehetett levinni a bérlakások vételárát a különféle kedvezményekkel, ez most már 10 százalék. A Népszava azt írja, az új tervezet szerint azoknak, akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15–25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5–15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Az indoklás szerint ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették.
A módosító javaslat külön csoportként kezeli azokat a bérlőket, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot – akár például Bayer. Nekik szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mondván, cserekor már kifizették a forgalmi érték 50–60 százalékát.
A Böröcz által előre jelzett négyéves elidegenítési tilalom bekerült a módosított változatba.
A módosítás a lap szerint azt is megszabja, hogy az önkormányzatok mire költhetik a filléres bevételt a privatizált bérlakások után: kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására.
