Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökség bizottsága a kínai Fucsou városban ülésező világörökségi bizottsága csütörtökön döntött arról, hogy Budapest nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Egy év múlva újra megvizsgálják a fővárosi helyszínek: a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út helyzetét.
Az UNESCO bizottságában a nagy építési projektek, a magas épületek, a zsidónegyedként ismert terület bontási munkálatai és a nem megfelelő fejlesztései, a műemlékvédelmi erőfeszítések hiánya és a megnövekedett forgalom kelt aggodalmat.
Az UNESCO korábban a Mol-csoport 120 méteres székháza miatt fejezte ki aggodalmát, már a kezdetekkor kifogásolta a toronyházat, kiemelték, hogy ha az megépül, akkor a tőle két kilométerre lévő Gellért-heggyel lesz egymagasságú, és az épülettől három kilométerre fekvő Várhegy fölé fog markánsan tornyosulni.
Tényleg belerondít a panorámába a Mol toronyháza?
Fotósunk másfél napig járta Budapestet, hogy megnézze: valóban zavaróan belelóg-e a látképbe a Mol-csoport 120 méteres székháza. Bár az épület Európa felhőkarcolóitól elmarad, már félig kész állapotban is a főváros legmagasabb épületének számít. Építészeti csúcsteljesítményként vagy a történelmi Budapest látványát eltorzító szégyenfoltként tekintünk majd rá?
A Duna-part látképe és a Budai várnegyed 1987-ben került a listára, majd 2002-ben az Andrássy út és történelmi környezete került fel a világörökségi listára.
