Az országos bérleti díjak októberben az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal növekedtek, vagyis kevesebb mint a felére csökkent a havi drágulás üteme a szeptemberben mért 0,9 százalékhoz képest. A fővárosi albérletpiacon ezzel szemben ütemes drágulás volt tapasztalható: 1,4 százalékkal nőttek az árak, szemben az egy hónappal korábbi 0,3 százalékkal.

A tavaly ilyenkori időszakhoz viszonyítva országosan 8,6 százalékkal, Budapesten valamivel mérsékeltebben, 7,9 százalékkal emelkedtek az albérletárak – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

A főváros mellett szeptemberhez képest az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon nőttek a bérleti díjak, a többi országrészben viszont csökkenés ment végbe.

Az ingatlanportál szerint Budapesten az előző hónaphoz hasonlóan 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Továbbra is az V. kerület a legdrágább, ezúttal 218 ezer forintos összeggel, ami több mint 6 százalékos emelkedést jelent október végéhez képest. A különböző városrészek közül a VI. és VII. kerületben 180 ezer és 140 ezer forintért, a XI. és XIII. kerületben egyaránt 160 ezer forintért lehet kivenni egy kiadó lakást. A legolcsóbb kerület Soroksár, ott 110 ezer forintos átlagáron hirdetik az albérleteket.

A megyeszékhelyek közül Veszprém 130 ezer forinttal a legdrágább, majd Debrecen és Székesfehérvár következik 120-120 ezer forintos árszinttel. A 100 ezer forint alatti városok táborába tartozik többek között Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza és Zalaegerszeg 90-95 ezer forinttal. A legolcsóbban Salgótarjánban és Békéscsabán bérelhetőek a lakások, előbbi városban 75 ezer, utóbbiban pedig 74 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a következőkben a folyamatos drágulás ellenére Budapesten továbbra is elmaradnak majd a bérleti díjak a járvány előtti szinttől, miközben a nyugat-magyarországi nagyvárosokban történelmi csúcsot döntenek az albérletárak.

A jövő szempontjából az lesz a meghatározó, hogy milyen hatást gyakorol a berobbanó hullám a bérlők életére.

Ha nem lesz érdemleges változás a jelenlegihez képest, akkor a mostani tendenciák tovább folytatódhatnak, ha viszont esetleges korlátozásokra kerülne sor, akkor az albérletárak valamilyen mértékben csökkenhetnek is – tette hozzá Balogh László.

Ragaszkodnak a magyarok a saját lakáshoz, csak két EU-s országban élnek ennél többen saját ingatlanban

A magyar lakhatási kultúra alapja az, hogy az ideális cél a saját tulajdonú lakás vagy ház - látszik ez azon a számon is, hogy míg nálunk az emberek 91 százaléka saját lakásban él, az EU-átlagban ez az arány a 70 százalékot sem éri el.