Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Évek óta tartó vitára tett pontot a Fővárosi Törvényszék azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzattal szemben a budapesti kormányhivatalnak igazat adva úgy döntött: jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése, ezért hatályon kívül helyezte a főváros névadó rendeletét, vagyis a közterületet át kell nevezni másra.
A döntésről szóló közleményében a kormányhivatal azt írta: a törvényszék az önkormányzati törvényre hivatkozva megerősítette, hogy “közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.
A Horn Gyula sétány 2023-ban
Kiss-Kuntler Árpád
Ahogy arról a HVG is írt, sem az indítványozó, MSZP-s vezetésű XIII. kerület képviselő-testülete, sem pedig a javaslatot jóváhagyó fővárosi közgyűlés nem volt egységes abban, hogy nevezzék-e el Horn Gyula volt miniszterelnökről a fővárosi kerület egyik terét átszelő sétányt, ahol egyébként a 2013-ban elhunyt politikus szobra is áll.
Végül többségi döntéssel mindkét testületen átment a névadás, de a közéletben ezután indult csak meg igazán a vita arról:
vajon az 1956 késő őszén a karhatalmi erőknél, a “pufajkásoknál” szolgálatot teljesítő Hornról kell-e elnevezni közterületet, még ha évtizedekkel későbbi politikusi érdemei vitathatatlanok is?
Tavaly tavasszal került bíróság elé a főváros és a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal jogvitája. A hivatal törvényességi felhívásban jelezte, hogy a főváros jogsértően nevezte el a közterületet Hornról. A közgyűlés azonban nem értett egyet a kormányhivatal törvényességi felhívásával, és mindkétszer elutasította az átnevezést.
A kormányhivatal az eljárásban azt sugallta: a közgyűlés tudatosan járt el jogsértően, amikor döntött a sétány elnevezéséről. Pedig akkor semmi nem tiltotta ezt, legfeljebb Horn „pufajkás múltja” miatti aggályok okán még az elnevezés előtt kérhette volna a közgyűlés az MTA állásfoglalását.
Az akadémia jogosult ugyanis állást foglalni arról, hogy a Fidesz 2012-es „utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján Hornról jogszerű-e közterületet elnevezni. Csakhogy a törvény szerint állásfoglalást – kétsége esetén – csak maga a döntéshozó, vagyis ez esetben a főváros kérhet. De nem kért.
Az, hogy mégis van egy papír, amit a kormányhivatal releváns MTA-állásfoglalásként próbált eladni, csak a „véletlen” műve. A dokumentumról korábban írtunk: az MTA nem is a konkrét ügyben hozott határozatot, de még ha így is lenne, a törvény szerint akkor sem lenne köteles a közgyűlés azt figyelembe venni.
Ezek után nem volt más lehetőség a „vitarendezésre”, mint a bíróság, hiszen csak ott támadhat meg a kormányhivatal egy közgyűlési döntést. Elvileg a bíróság sem kérheti az MTA állásfoglalását a főváros helyett, de úgy tűnik, enélkül hozott a törvényszék döntést. Ha ez jogerős lesz, a fővárosnak végre kell hajtani, és a sétányt át kell nevezni.
