Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az eladó ingatlanok pontosan kétharmada fér bele abba a körbe, amely megfelel az új, kedvezményes lakáshitel feltételeinek – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a HVG kérdésére. Az első lakásukat vásárlók szeptembertől 3 százalékos kamattal vehetik fel a lakáshitelt, de nem bármire: az eddigi bejelentésekből azt tudjuk, hogy a 100 millió forintnál olcsóbb, 1,5 milliós négyzetméterár alatti ingatlanokra lesz érvényes az új szabály.
Balogh elküldte nekünk a részletes, budapesti kerületekre lebontott számokat, illetve a vidéki nagyobb városok adatait. Ebből az látszik, hogy a pesti Belváros, Budáról pedig a Vár, a II. kerület és a Hegyvidék az, ahol nem sokan bízhatnak abban, hogy a feltételeknek megfelelő ingatlant tudnak találni, de a főváros külső kerületeiben, valamint Józsefvárosban, Zuglóban, Erzsébetvárosban és Angyalföldön egész jók az esélyek. Vidéken pedig több olyan megyeszékhely is van, ahol ezrével vannak a kiírásba beleférő ingatlanok.
Balogh szerint négy fő csoportra érdemes bontani a vevőket és eladókat, ha a lehetséges hatásokat vizsgáljuk.
Az első lakásukat megvásárló vevőknek érdemes lehet megvárni a szeptemberben induló program kezdetét. Várhatóan egyszerre sok érdeklődő és hiteligénylő érkezik majd meg az ingatlanpiacra szeptemberben, majd az első nagy keresleti hullám néhány hónapon belül lecseng, és aztán várhatóan beáll egy egyensúlyi szintre az első lakásvásárlók száma. Ugyanezt láttuk a babaváró hitelnél és a csok plusznál. Az első keresleti hullám vélhetőleg 1-2 százalékkal nagyobb havi drágulási ütemet fog generálni szeptember-októberben a szokásosnál Balogh László szerint.
A nem első lakásukat vásárlók azok, akik várhatóan mindent elkövetnek, hogy megtalálják a következő otthonukat még az új hitel által generált első hullám előtt. Az ő keresletük fogja vélhetően megtámasztani a lakáspiac nyári forgalmát.
Azok, akik eladják a lakásukat, hogy egy másikat vegyenek helyette, várhatóan szintén nem kivárásra fognak játszani, hiszen ha van egy biztos vevőjük, akkor azt nem érdemes lecserélni egy bizonytalan jövőbeni vásárlóra. Hiába adná el minimálisan magasabb összegért a meglévő otthonát ősszel, a továbbköltözéshez neki is pont ennyivel többet kell fizetnie a következő otthonáért. Ráadásul azok közül, akik továbbköltözés miatt adnák el a lakásukat, jellemzően sokan vannak, akik valamilyen élethelyzetbeli változás miatt akarnak költözni, amiben kényelmetlen lenne hónapokat várni.
Végül a befektetésből kiszálló eladók: ők talán az egyetlen eladói csoport, akik jól járhatnak a kivárással, főleg ha a lakásukat már most is bérbe adják. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyit nyernek majd a kivárással.
Összességében a szakértő szerint az új program nem fog rövid távon kiugró árrobbanást okozni, de hosszabb távon a lakáspiaci forgalom növekedése és a lakások további áremelkedése várható.
De az új támogatás megkavarhatja az albérletpiacot is. Ha ugyanis valaki ki tudja fizetni az önrészt, akkor Budapesten és Debrecenben egy 50 négyzetméteres lakást már kisebb törlesztőrészletekkel tud megvásárolni, mint amennyiért egy ugyanekkorát bérelhet (a törlesztőrészlet 237 ezerre jön ki, az átlagos bérleti díj 250 ezerre), egy 30-45 négyzetméteres használt lakás vásárlása pedig már olcsóbb, mint egy 50 négyzetméteres bérlése. A többi vidéki városban még így is olcsóbb bérelni. És ugyan nem mindenki tudja kifizetni az önerőt a hitelhez, mégis jókora fizetőképes kereslet eshet ki az albérletpiacról, ami tovább lassíthatja a bérleti díjak emelkedését.
