Itt az első balatoni város, amely pénzt szed a betelepülésért

A rendeletnek nem célja távol tartani bizonyos rétegeket, az önkormányzat csak a markát tartja.

  • HVG

A Balaton-parti települések közül először Balatonföldvár hozott önazonossági rendeletet, amelynek preambulumában kiemelik: célja a „helyi közösség szempontjából alapvető fontosságú – a települést alapító Széchenyi-család teremtette hagyományok, mint önazonosságot alkotó – védelemre érdemes települési értékek megőrzése”. A rendelet november 5-én lép hatályba.

A következő bekezdésből kiderül, hogy az önkormányzat a betelepülők hozzájárulásával fedezné „a közterületek kifogástalan rendezettségének és tisztaságának folyamatos biztosítását, a parkok, egyéb zöldfelületek, fasorok gondozottságát, a helyi közutak, járdák és csapadékvíz elvezető rendszer kifogástalan állapotának megteremtését és folyamatos fenntartását”. Mindez szerintük összhangban van a lakosság és az ingatlantulajdonosok által a várossal szemben támasztott követelményekkel.

A hozzájárulás mértéke az adásvételi szerződésben foglalt vételár 2 százaléka, ha a betelepülőre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mentesség (ilyen például ha valaki bármilyen állami támogatással vagy államilag támogatott kedvezményes lakáshitellel vásárol ingatlant). Az ingatlanportálokat böngészve a településen megvásárolható közel 160 ingatlan legolcsóbbika 30 millió forintba kerül, a legdrágább 446 millióba, az átlagár pedig 107 millió forint.

Ha tehát valaki egy ilyen átlagos ingatlant kíván megvásárolni, további 2,1 millió forintot kell befizetnie az önkormányzat számlájára.

Emellett az önkormányzatot, valamint a helyi lakosokat elővásárlási jog is megilleti. Előbbi esetben ha a polgármester megállapítja, hogy az ingatlan közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható, az ügyet a képviselő-testület elé terjeszti.

Amennyiben az vásárló nem teljesíti a rendeletben foglalt feltételeket az ingatlanszerzés során, a polgármester „jogellenes betelepülés” címen a vételár 0,2 százalékát kitevő bírságot szab ki. Végzettségre, előéletre, munkaviszonyra vagy éppen társadalombiztosítási státuszra vonatkozóan semmilyen kitételt nem tartalmaz a rendelet.

Aggályos rendeletek

A HVG többször írt már arról, hogy a települési rendeletek megalkotásánál mintha nem értően olvasnák a törvényt a jogászok, ugyanis az ingatlanszerzést illetően az önkormányzatokat csak dologi jogvédelmi eszköz illeti meg, ez pedig maga az elővásárlási jog.

Személyi jogvédelmi eszközt a települések csak a lakcímlétesítés esetén alkalmazhatnak, ennek része a törvény szövege szerint a betelepülési hozzájárulás. Az tehát, hogy Balatonföldvár már az ingatlanszerzést is megadóztatja, szembemegy a törvény szövegével, és várhatóan az illetékes kormányhivatalnak is lesz hozzá egy-két szava.

Hálásak a kormánynak, mert ezzel távol tarthatják a romákat – így használják alkotmányellenesen a települések az önazonossági törvényt

Legfeljebb választási gumicsontként értékelhető a helyi önazonossági törvény: a kontroll érzetét nyújtja a jellemzően elmaradott kistelepülések lakóinak. A pongyola szövegezés miatt azonban a jogszabály szinte mindegyik rendelkezése alkotmányellenes.

A kormányhivatalok egyébként a HVG többszöri, ismételt megkeresésére sem árulják el, hogy mely települések önazonossági rendelete nem felel meg az önazonossági törvénynek vagy az alaptörvénynek, mindössze annyit közölnek, hogy a vizsgálatok „eljárási szakaszban” vannak. Jogsértés esetén az önkormányzatok módosíthatják a rendeletet, vagy ha erre nem kerül sor, „jogsértő rendelet esetén a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást indít” – írta például a Zala megyei kormányhivatal kérdésünkre.

Nógrád megyéből pedig azt a választ kaptuk, hogy „amennyiben a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél.”

Hozzászólások