MNB: Egy év alatt 21,3 százalékkal nőttek a lakásárak, Budapesten még ennél is komolyabb drágulás volt
A kormány eközben azzal kampányol, hogy milyen könnyű lakáshoz jutni.
Hiába próbálja a kormányzat a lakhatási válságra hivatkozva fűteni az ingatlanpiacot és az építőipart a különböző lakáscélú intézkedésekkel – például államilag támogatott hitellel az Otthon Start program keretein belül –, mindezzel továbbra is csak az anyagilag eleve jobb helyzetben lévők tulajdonszerzését támogatják – többek között ez derült ki a 2026-os választásra felfrissített Lakhatási Minimum keddi bemutatásakor. Az áprilisi parlamenti választáson majd győztes párt(ok) kiemelt figyelmébe ajánlott szakpolitikai javaslatcsomag összeállítói – Somogyi Eszter a Városkutatás Kft., Kovács Vera az Utcáról Lakásba! Egyesület, Czirfusz Márton a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, Koritár Zsuzsanna a Habitat For Humanity Magyarország és Szatmári Andrea az Utcajogász Egyesület részéről – jelezték:
A szociális, rászorultsági szempontok nemcsak hogy nem jelennek meg az állami intézkedésekben, de eleve nem is részei a lakhatással kapcsolatos kormányzati gondolkodásnak, az átgondolatlan intézkedések így hatalmas ingatlanár-emelkedéshez is vezettek.
A koalíció tagjai szerint rendszerszintű, szociálisan is célzott, központilag finanszírozott intézkedésekre lenne szükség. Külön kiemelték, mennyire fontos lenne a megfizethető lakhatás intézményrendszeri megreformálása. A Lakhatási Minimum 21 pontban rögzíti a szükséges intézkedéseket, amik indokoltságát bővebben is kifejtik a dokumentumban, a legfontosabbakat külön kiemelték.
Szerintük a következőkre lenne mindenképpen szükség:
- Az önkormányzati szektoron kívüli, nem kormányzati szereplőket – szociális lakásügynökségek, nonprofit lakástársaságok – is magában foglaló nonprofit lakásszektor kialakítására.
- A lakásállomány energetikai célú felújításának támogatására, amely elengedhetetlen mind környezeti, mind megfizethetőségi szempontból, ráadásul egyben kezeli az energiaszegénység és a lakásminőség problémáját is.
- Mindezek megvalósításához pedig egy, a lakáspolitikáért átfogóan felelős kormányzati szervre.
A pontok között szerepel többek között még, hogy
- rögzítsék az Alaptörvényben is a lakhatás jogát;
- helyezzék hatályon kívül a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt, hogy ne érvényesüljön a lakhatási diszkrimináció;
- módosítsák a végrehajtási törvényt, az önkényes lakásfoglalót is illesse meg a tisztességes eljáráshoz való jog, és a lakásárverések során ne lehessen piaci érték alatt eladni az ingatlant;
- tiltsák meg az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat;
- tegyék kiszámíthatóvá, átláthatóvá, biztonságossá a magánbérleti szektort;
- tegyék jövedelmezőbbé a hosszú távú lakáskiadást a rövid távú szálláshelykiadással szemben.
Két kisgyereket nevelő családot lakoltattak ki abból a lakásból, amellyel az Otthon Startot reklámozza a kormány
A számlákat és lakbért mindig fizető, kétgyerekes művészt ráadásul úgy tették ki az állami tulajdonú házból, hogy a műteremlakások fele üresen áll.
A fentiek megvalósításához szerintük jelentős és hathatós segítséget nyújthatnak európai uniós források és támogatási eszközök, amiket nemcsak lehetséges, de kiemelten fontos lenne kimondottan lakáscélra fordítani. Ez persze csak kiegészítené – de nem helyettesítené – a teljes körű és rendszerszintű állami felelősségvállalást – írták közleményükben.
Nemhogy segítene, még ront is a legszegényebbek lakáshelyzetén az Otthon Start program
A lakhatási viszonyokkal foglalkozó Habitat for Humanity elmagyarázta, miért csak a magasabb jövedelműeknek kedvez a kormány kampányízű hitelkonstrukciója.
Nyitóképünk archív illusztráció, rajta egy VIII. kerületi kilakoltatás. Fotó: HVG / Túry Gergely
