Az IFLScience kért fel arra egy agykutatót, hogy mesélje el tudományosan, hogy mi és miért történik az agyunkkal, ha túlzásba visszük az alkoholfogyasztást.

Korábbi cikkünkből kiderült már, hogy melyik italtól leszünk hamarabb részegek, de a gyorsaság nem csak ezen múlik. Például attól is, hogy mennyit ettünk az italozás előtt (minél többet, annál később érezzük az alkoholt), illetve attól, hogy a májunk milyen ütemben tudja lebontani az alkoholt. Utóbbi folyamatnál termelődik az acetaldehid, amely mérgező hatású, itt kezdődik a baj.

Hogy mi történik közben az agyunkkal? Először jön az eufórikus állapot (az alkoholfogyasztás jellemzően első 30-60 perce), amikor dopaminszintünk emelkedik, és a boldogsághormonból az agyunk kér még, hiszen ugyanolyan jutalmazórendszer kezd működni, mint a koffein, a drog, a nikotin vagy akár a cukor fogyasztásánál, amely szintén komoly függőséget okozhat.

Éppen ezért folytatjuk az alkoholfogyasztást, ilyenkor pedig gamma-amino-vajsav (GABA) termelődik, amely az ingerületek átvivését gátolja. Ez az oka annak, hogy beszédünk egyre zavarosabbá válik és a mozgáskoordináció romlásában is szerepe van. Sőt, mivel a GABA-receptorok nagy számban vannak a hippocampusban, a fokozott gátló hatása vezet a részegséggel járó memóriazavarokhoz is.

Ebben az állapotban már könnyebben ismerkedünk, mindenkit szebbnek látunk, hiszen az arcok szimmetriáját az agyunk nem olyan pontosan érzékeli, így olyan emberek is megtetszhetnek nekünk, akik józanul nem lennének vonzóak számunkra. Részegen a homloklebenyünkben sérülnek az érzelmi központok is, emiatt pedig magunkat is vonzóbbnak gondoljuk, mint józanul, bátrabban flörtölünk. A két utóbbi jelenség együttes hatása másnap elég komoly meglepetésekkel szolgálhat.