#alkohol


A Z generáció már nem akar részeg lenni – miért fordul el egyre több fiatal az alkoholtól?

Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.






4. Alkoholból semennyi sem egészséges, de vigyázni kell a paracetamollal is – a májcirrózisról Dr. Csáti Gézával

Működő máj nélkül nincs élet. A májcirrózis témája nehéz, de annál fontosabb, hisz Magyarországon a KSH statisztikája is az egyik leggyakoribb halálozási okok között a májbetegségeket tartja számon. Dr. Csáti Géza, aki háziorvosként is praktizál, de az intenzívesként szerzett tapasztalat miatt látja a betegség elejét és a kegyetlen végét. Nincs jó híre a minimális fogyasztható alkohol elfogadható dózisáról és felhívja a figyelmet a krónikus gyógyszerfogyasztás veszélyeire.



„Ugyanannyira sérülékenyek, mint bárki más” – minden ötödik magyar sebész alkoholproblémákról vallott egy friss felmérésben

Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.









„Egy hétig koplaltunk, hogy felvihessünk egy üveg konyakot” – amikor még kozmikus mennyiségekben csempészték az alkoholt az űrhajósok

Szilveszterkor bizony inni kell. Mese nincs, csak kölyökpezsgő. Az átlag földi halandó éjfélkor durrant, de az igazi profik időzónáról időzónára vedelhetik végig az év végét, erre már külön „időutazó” repülőjáratokat is szerveznek. Ezért is érthetetlen, hogy pont azok maradnak ki a buliból, akik a legtöbb időzónát utazzák be egy nap alatt, méghozzá szédítő sebességgel. Emlékezzünk hát meg róluk is: azokról az embertársainkról, akik a világ legveszélyesebb munkáját végzik még ilyenkor is, spártai körülmények között, és még egy nyamvadt kölyökpezsgővel sem koccinthatnak. Csak csendben, szomorúan bolyonganak a Föld körül. Józanul. Langyos narancslét szürcsölgetve. Hát élet az ilyen?


Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak

A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?


Sikeresebbek lesznek később a piálós fiatalok?

Meglehetősen provokatív és egészségügyi szempontból igencsak megkérdőjelezhető következtetéssel rukkolt ki egy hosszú távú norvég kutatás. A fiatalkori alkoholizálást egyfajta pozitív karriereszközként ismeri el, de azért az ok-okozati viszonyok levonásánál megmarad az óvatosság mellett.