Három éve az ELTE hallgatói önkormányzatának elnöke visszautasította, hogy az egyetemisták jelentős része kifejezetten rasszista lenne. Elhamarkodottan tette, már azért is, mert a kutatás akkor főiskolások körében folyt. Egy most publikált, immár az egyetemisták körében végzett kutatás eredményei újabb hullámokat vernek.

2001-ben a kisebbségi biztos megbízásából készült jelentés szerint a pedagógusképző főiskolák diákjai közül minden hetedik megrögzötten előítéletes vagy kifejezetten rasszista, és csak minden tizennegyedik minősíthető teljesen előítélet-mentesnek. Nagyjából minden harmadik tudomásul veszi a cigányokkal való „együttélés kényszerét”, de nem tekinti őket egyenrangú félnek.

A három évvel ezelőtti jelentés nem mondott mást, mint a korábbi, a magyar társadalom egészére vagy egyes szakmákra, hivatásokra (pl. rendőrökre, önkormányzati dolgozókra) vonatkozó előítélet-kutatások alapján előre is sejthető volt: a cigányellenesség a pedagógushallgatók közt is masszívan jelen van. Mégis óriási volt a felzúdulás, a kritikusok nem egyszerűen a vizsgálat állításait kérdőjelezték meg, hanem kétségbe vonták a vizsgálat módszerének tudományos korrektségét is. Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és Sió László oktatási államtitkár is például arról beszélt akkoriban, hogy a „kutatás nem tekinthető reprezentatívnak”, majd a vizsgálat állításaitól felzaklatott diákvezetők kontráztak, hogy ők semmiféle cigányellenességet nem tapasztalnak a hallgatók körében.

Most valami hasonló történik a Vásárhelyi Mária által vezetett kutatással is. A közvélemény-kutatásban régi motorosnak számító szociológus a múlt heti Élet és Irodalomban publikálta téziseit. Tavaly ötszáz történelem szakos egyetemistát kérdeztek meg, és a válaszadók 15 százaléka nyíltan kirekesztő, rasszista álláspontot képviselt, tehát – a három évvel ezelőtti eredményhez kísértetiesen hasonlóan – nagyjából minden hetedik hallgató. A jobboldal szemében vörös posztónak számító kutató munkáját a február 17-i Magyar Nemzet gyanúsnak minősíti. Teszi mindezt elsősorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) dékánhelyettesére hivatkozva, aki szerint intézményük határozottan megtiltotta, hogy falai között Vásárhelyi munkatársai kérdéseket intézhessenek az egyetem történelem szakos hallgatóihoz. Tomka Miklós – aki egyébként évekig Vásárhelyi kollégája volt – a hvg.hu-nak azt is elmondta, komoly kétségei vannak, hogyan lehetett ezek után az egyetem falain kívül a két teljes évfolyamot jelentő 113 történelem szakos pázmányos diákot rávenni a válaszokra. „Meglehet, hogy sikerült 113 hallgatóval beszélni, de azok minden valószínűség szerint nem történészek voltak” – véli Tomka. Akinek egyébként is kétségei voltak a kutatás kérdőívét illetően. Szerinte a kérdések túlságosan sugalmazóak, és inkább alkalmasak a kutatás prekoncepciójának igazolására, mint az előítéletek mérésére.

Vásárhelyi Mária a hvg-hu-nak elmondta: a megkérdezett diákok saját akaratukból vettek részt a kitöltésben, éppen ezért nem sok értelmét látta az egyetemi tiltásnak. Ezzel együtt eleinte a PPKE engedélyezte a vizsgálatot, csak később döntött az elzárkózás mellett. Ez viszont már nem tudta megakadályozni a kutatást, csak elhúzta azt. A kérdezőbiztosok vezetője, hogy újra elnyerje az egyetem vezetőinek jóindulatát, még azt a hibát is elkövette, hogy a 113 kitöltött kérdőívet átadta az egyetemnek, és csak hosszas rimánkodás után kapták vissza őket. Tomka viszont határozottan cáfolta Vásárhelyi állításait: az egyetem sosem engedélyezte a kutatást, és egyetlen kitöltött kérdőív sem került hozzájuk.

Az eddig történtek kísértetiesen hasonlítanak a három évvel ezelőttire, amikor a vizsgálatba bevont pedagógusképző főiskolák állították, hogy náluk efféle felmérés nem végeztek. Azt persze most még nem tudhatjuk, hogy a folytatás is hasonló lesz. Akkor ugyanis kiderült, a főiskolák igenis közreműködtek a kutatásban, csak erről az eredmények és az oktatási tárca homlokráncolása ismeretében megfeledkeztek.

Két hónapja az egészségügyi tárca felkérésére a Delphoi Consulting által a háziorvosok körében végzett kutatás vert fel nagy port. A fő kifogás azzal szemben is azt volt, hogy a kérdések túlságosan sugalmazók voltak. Kevés szó esett viszont arról, hogy módszertanilag kétséges a postai úton terített önkitöltős kérdőívekkel történő attitűdfelmérés. A történészhallgatók körében végzett kutatás ezt a hibát nem követte el, de az Élet és Irodalomban közölt cikkében Vásárhelyi Mária bizonyos kutatói illemszabályokat így is megsértett. Nem közli az írás például, hogy ki és kinek a megbízásából végezte el a felmérést. (Az Oktatási Minisztériumtól megtudtuk: ők adtak megbízást az MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának.) Vagy a táblázatok egy része nem tartalmaz összesített adatokat, így csak a szövegből derül ki, hogy az öt vizsgált egyetem mellett az egész mintában milyen fokú rasszizmust mértek.

Ezek a könnyen elkerülhető hibák azért fájdalmasak, mert alkalmat adnak a jelentés nagyon is plauzibilisnek tetsző állításainak megkerülésére. Ha a vizsgálatok címzettjei tudományosan diszkreditálhatják a kutatást, úgy lehetőségük lesz a problémát elbagatellizálni, pedig egyetemi körökben már jó ideje járja a szóbeszéd: a történelem szakra járók körében tagadhatatlanul és masszívan jelen van az antiszemitizmus és a cigányellenesség. Vásárhelyiék kutatása könnyen arra a sorsra juthat, mint a három évvel ezelőtti. A veszéllyel Vásárhelyi is tisztában van, ahogy maga is írja: „A [2001-es] kutatás eredményei sokkolták ugyan a közvéleményt, ám – ahogyan ez nálunk lenni szokott – mindenki rövid idő alatt túlette magát a megrázó eredményeken, az érintettek pedig azonmód az eléjük tartott tükör hibáit kezdték el sorolni.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megengedte a török parlament Erdogannak, hogy bármit megtegyen a gazdasággal

Megengedte a török parlament Erdogannak, hogy bármit megtegyen a gazdasággal

Együttesen verte meg az orvost a család, mert szerintük túl sokat kellett várni

Együttesen verte meg az orvost a család, mert szerintük túl sokat kellett várni

A diktatúrában a szex is az ellenállás része

A diktatúrában a szex is az ellenállás része

A kínai vagy az orosz fenyegetés helyett a mexikói határvédelemről beszélt Trump

A kínai vagy az orosz fenyegetés helyett a mexikói határvédelemről beszélt Trump

Hát, ez szomorú: a MasterCard mégsem úgy vezeti be az álomfunkciót, ahogy elsőre tűnt

Hát, ez szomorú: a MasterCard mégsem úgy vezeti be az álomfunkciót, ahogy elsőre tűnt

Háromszor annyi meteorit csapódott be a Földön az elmúlt 290 millió évben, mint korábban

Háromszor annyi meteorit csapódott be a Földön az elmúlt 290 millió évben, mint korábban