Az Izvesztyija pénteki száma szerint Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin csütörtöki találkozójának "fő politikai mozzanata a közvetett párbeszéd volt néhány olyan volt szocialista országgal, amely botrányos vitába keveredett Oroszországgal közös történelmük szögesen eltérő értékelése kapcsán".

A centrista lap idézte Gyurcsány kijelentését, amely szerint Magyarország hálás a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg szerepéért a fasizmustól való megszabadításában, és sohasem engedi meg, hogy ez a kérdés kisstílű viták tárgyává váljon.

Az Izvesztyija emlékeztetett arra, hogy Oroszországban sokakat sértett Vaira Vike-Freiberga lett elnöknő megjegyzése, amely szerint "május 9-én, a Győzelem napján az orosz veteránok kirakják majd a szárított halat az újságpapírra, vodkát isznak, és felidézik, hogyan hódították meg a Baltikumot".

Lettországot, Észtországot és Litvániát a Szovjetunió 1940-ben annektálta az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum alapján. A következő évben már a náci katonaság foglalta el őket. 1944-ben a Vörös Hadsereg mindhármat visszafoglalta, a balti államok visszakerültek a Szovjetunióhoz, és egészen annak 1991-es felbomlásáig részei is maradtak. A baltiakat szovjet bekebelezésük folytatódására emlékezteti a 60. évforduló, vezetőik ezért vonakodnak részt venni a moszkvai ünnepségeken.

Az Izvesztyija szerint Putyin és Gyurcsány ebben a kontextusban igyekezett példát mutatni az együttműködés lehetőségére, noha Magyarországnak is éppen elég problémája lehet a Varsói Szerződés fennállásának idejéből.

A moszkvai lap kiemelte Putyinnak azon szavait is, amelyekben rámutatott, hogy Oroszország nem felejti a történelem más lapjait, jelesül 1956-ot sem, és kifejezte meggyőződését: a két ország képes úgy alakítani kapcsolatait, hogy ez sohase ismétlődhessen meg. Putyin a budapesti felkelés szovjet csapatok általi elfojtására utalt – magyarázta a lap fiatalabb olvasóinak.