A Magyar Televízió még 1997 végén kötött szerződést a BLN Vagabunds Kft-vel – tudta meg a hvg.hu. Az 1997 júliusában alapított kft. egyik tagja Bayer Zsolt újságíró is. A BLN Vagabunds 1997 végén közel kétszáz millió forintért vállalta, hogy két produkciót készít el a Magyar Televízió számára.

Bayer a köz szolgálatában

Az 1963-ban született Bayer Zsolt 1994-től 2000-ig készített műsorokat a Magyar Televíziónak, ahol 2000-ben művészeti tanácsadóként dolgozott. 1998-tól két éven át a Milleniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója, 2000-től 2002-ig pedig a Duna televízió kulturális igazgató-helyettes volt. 2002-től a Magyar Nemzet munkatársa. (Forrás: Ki kicsoda?)

A szerződést az akkori MTV-elnök, Szabó László Zsolt írta alá. A hvg.hu értesülései szerint az összeg egy jelentős részét, közel százmillió forintot a televízió már kifizette a BLN Vagabunds Kft-nek, ám a két produkció azóta sem készült el. Mindkét - egyébként kulturális témájú - produkció közel húsz részből állt volna.

Az ügy érdekessége, hogy az 1997 végén kötött szerződést a későbbiekben az MTV vezetése módosította, így tolva ki a film elkészítésére szabott határidőt. A hvg.hu információi szerint legutóbb Ragáts Imre módosította a kft. számára kedvezően a szerződést, ezzel megakadályozva egy esetleges vizsgálatot. Úgy tudjuk, Ragáts – még elnöksége idején - további kifizetéseket kezdeményezett Bayer Zsolt cégének, ám végül mégsem utalt pénzt Bayeréknak a televízió.

A legutolsó módosítás értelmében 2004. december 31-én járt le a szerződés, ám Rudi Zoltán jelenlegi tévéelnök - elődeivel ellentétben - már nem hosszabbította meg azt. Az ominózus szerződés az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága (FB) elé került.

A hvg.hu megkereste Légrádi Gábort, a BLN Vagabunds Kft. ügyvezetőjét, aki azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.


Bayer: megközelítőleg sem százmillió


Bayer Zsolt a hvg.hu-nak megküldött nyilatkozatában említést tesz két olyan sorozatról, amelyet a Magyar Televíziónak tervezett. Mint írta, mindkét sorozat az ő szellemi terméke. "Az egyik sorozat egy Budapestet bemutató kultúrtörténeti mű, amelynek alapjául Szerb Antal „Útikalauz marslakóknak” című műve szolgál. A másik sorozat munkacíme „Ismeretlen Európa”, ez szintúgy 13 epizódból álló mű, és Európa ismeretlen vagy alig ismert tájaira kalauzolja a nézőt".

Bayer nyilatkozatában elismerte, hogy a Magyar Televízió az "Ismeretlen Európa" munkacímű sorozatra adott pénzt, de - mint fogalmaz - "nincs róla tudomásom, hogy pontosan mennyit, de megközelítőleg sem százmilliót". Mint írja, "1997-ben erre a sorozatra szintén nem kaptunk pénzt, nem is kaphattunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy akkor még ki sem találtam. A Budapestet bemutató sorozatra egyetlen fillért sem kaptunk" - írja. (Mint fentebb írtuk, 1997 végén a szerződés aláírására került sor, az összeget az MTV csak később fizette ki.)

Bayer állítása szerint 2002 nyarán elkezdték leforgatni az Ismeretlen Európa című sorozatot és több epizódot elkészítettek.

"A kuratórium elnökségének van egy olyan határozata, hogy a Felügyelő Bizottság 2000. január elsejéig visszamenőleg nézze át az MTV Rt. által kötött szerződéseket és amelyeknél szabálytalanságot vél felfedezni, azokat részletesen vizsgálja meg" - nyilatkozta a hvg.hu-nak Holub Katalin, a Magyar Televízió szóvivője.

A Vagabunds Kft-nek nem az első sajtóvisszhangot kiváltó ügye. 2002-ben a több napilap is beszámolt arról, hogy Bayer Zsolt cége a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felé nem számolt el azzal a százmillió forinttal, amelyet támogatásként kapott a tárcától, hogy megjelentesse a 69 részes tévésorozat anyagát könyvben, videón, CD-n és DVD-n.

A cég először ötvenmillió forintot kapott, az első határidő 2001. október tizenötödike volt. Bár a munkát nem végezték el, az előző kulturális kormányzat további ötvenmillió forintos támogatásról kötött velük szerződést. Az újabb határidő 2002. július 31-én lejárt, a termékeket azonban a minisztérium nem kapta meg.

A tárca felszólítására a kft. ügyvezetője, Légrádi Gábor korábban úgy nyilatkozott: a sorozat első kötete elkészült, a többi „gyártás alatt van”. A tárca utolsó határidőként 2002 szeptember 24-ét jelölte meg, a kft. azonban nem teljesítette a megbízást, és nem számolt el megfelelően. Így a minisztérium a támogatási szerződéseket felbontotta, és intézkedett a támogatás visszafizettetése érdekében. Ezzel egy időben büntető feljelentést is tett. Mivel az inkasszó eredménytelen volt, a minisztérium akkoriban jelezte, polgári peres úton szeretné visszaszerezni a százmillió forintos támogatást.

Az idei év elején másodfokon jogerősen lezárult az a polgári peres eljárás, amit a kulturális tárca kezdeményezett Bayerék cége ellen. A bíróság elutasította a minisztérium keresetét – tájékoztatta a minisztérium a hvg.hu-t.

Bayer Zsolt ez utóbbi, a tárca és cége közötti esetre a következőképpen emlékszik a hvg.hu-nak küldött nyilatkozatában (szó szerinti közlés):
 
"Röviden erről a „botrányról”: miután elkészültünk az 1100 év Európa közepén című sorozatunk 65 epizódjával, elhatároztuk, hogy a még 1996-ban forgatott első 14 epizóddal együtt az összesen 79 részből álló művet videokazetta, DVD illetve könyv formájában eljuttatjuk minden határon inneni és határon túli magyarnyelvű közoktatási intézménynek, oktatási segédanyagként. Tervünket támogatta az akkori kormányzat, így hozzáláttunk a 79-szer fél órányi sorozat másolásának. Ezek a hordozók mai napig egy raktárban állnak, az APEH és a rendőrség ellenőrizte valamennyit. Történt ugyanis, hogy a kormányváltást követően az új kormányzat „nem tudta”, mire kaptuk a pénzt, és nem volt hajlandó sem kifizetni a szerződésben megállapított összeget, sem pedig átvenni az elkészült anyagokat. Ezen túlmenően a NEKÖM beperelte cégünket. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a több, mint két éven át húzódó per végén, másodfokon, jogerősen megállapította, hogy a Vagabunds Film Kft. szerződés szerint járt el, az általa vállalt munkát elkészítette, és 2,5 millió forint „bánatpénz” megfizetésére kötelezte a NEKÖM-öt. Csak hogy ez édeskevés.

Miután a NEKÖM nem fizette ki a szerződésben vállalt 50 millió forintot, így azt a cégünk saját zsebből állta, hogy az anyagok elkészülhessenek. Eszközeink, kameráink, utómunka stúdiónk odalett. Mindezeken túl az APEH majdnem 25 millió forintos bírság megfizetésére kötelezett bennünket. Ez a büntetés azért született, mert 1999-ben, amikor szerződést kötöttünk a Magyar Televízióval az 1100 év Európa közepén című sorozat elkészítésére, a „televíziós műsorkészítés” SZJA szám tárgyi áfamentes volt. A szerződést természetesen a televízió jogászai írták, mi pedig, mint külső vállalkozó, aláírtuk. Majd 2002-ben az APEH közölte, hogy a tárgyi áfamentesség azóta megszűnt, ezért az áfát büntető kamatokkal együtt fizessük be.

Mindösszesen tehát cégünknek nem fizettek ki 50 millió forintot, amelyről immáron jogerős ítélet bizonyítja, hogy jogunk van hozzá. A polgári perben, amit majd elindítunk, nyilván kedvező ítélet fog születni – négy-öt év múlva. A ki nem fizetett 50 millió forintot mi fizettük, továbbá befizettünk még 25 millió forint büntetést. A Magyar Televízió korábbi vezetése szóba sem állt velünk. Az iskoláknak szánt segédanyag egy raktárban porosodik és megy tönkre. Hogy a gúnyos mosolyok még szélesebbek legyenek, ezúton közlöm, hogy nem csak cégünk, de személy szerint mi is tönkre mentünk. Az egyetlen tulajdonomat képező ingatlanra súlyos jelzáloghitelt voltam kénytelen felvenni, lassan már mindenkinek tartozom, ilyen körülmények között tartok el három kiskorú gyermeket, és támogatom a 20 ezer (!) illetve 60 ezer (!) forint nyugdíjból élő szüleimet. Az elmúlt három év lélektanát talán jól jellemzi az az apró epizód, hogy a sorozatunk hangját adó Helyei László színművészt azzal kereste fel az APEH, vallja már be, hogy csak falból adott nekünk számlát, és valójában nem is dolgozott cégünknek. Mindezt akkor, amikor az 1100 év Európa közepén nem tudom hányadik ismétlése ment éppen a tévében, és Helyei László csodálatos hangját lehetett hallani alatta..."