Takarékosabb, hatékonyabb szervezettséget, magasabb színvonalú közszolgáltatást, alacsonyabb adókat, rugalmasabb munkaerőpiacot és a felesleges bürokráciától megtisztított gazdasági környezet kialakítását ígérte a volt miniszterelnök a gazdaság meghatározó szereplőinek. Cserébe nagyobb gazdasági növekedést mutató, kifehéredő magyar gazdaságot, bővülő foglalkoztatást kérnek, amelyben a nagyvállalatok belátják, hogy nem csak zászlóshajókra, hanem flottára is szükség van - fogalmazott Orbán Viktor, utalva a kis- és közepes, illetve a nagyvállalati kör eredményessége közötti különbség felszámolására. A Fidesz elnökének szavai szerint az ajánlatra akkor vár választ, ha "eljön az idő".

A Gazdasági Konzultáció vezetői és a multinacionális cégek képviselői között egyetértés alakult ki arról, hogy a jelenleginél kisebb, hatékonyabban működő, jobban szervezett, és a magyar érdekeket az Európai Unióban erőteljesebben érvényesítő államra van szükség. Orbán Viktor megítélése szerint az államnak kijjebb kell vonulnia a gazdaságból, mert most "túlságosan benne van".

Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az állami szerepvállalásnak elsősorban a jogbiztonság, az intellektuális jogok védelme, az élelmiszerbiztonság, az oktatás területén kell erősnek lennie. Az erős államnak kell biztosítania azt is, hogy a különböző ágazatokban tiszta verseny valósulhasson meg - fűzte hozzá.

A tanácskozáson fő témaként szerepelt  a foglalkoztatás kérdése is, amelynek szintjét, színvonalát, rugalmasságát érték főként bírálatok. Orbán Viktor hangoztatta, hogy a regisztrált állástalanok és a csak alkalmanként dolgozni képesek száma két megyényi embert jelent, akik nélkül szerinte a gazdaság nem lehet sikeres. A Fidesz vezetője a radikális adócsökkentésben látja a megoldást, amelyért szerinte a nagyvállalatoknak cserébe a foglalkoztatás bővítését kell vállalniuk.

Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi járulékterhekkel nemcsak új munkahelyeket nem lehet létrehozni, hanem a jelenlegieket is nehéz megtartani. Ezen kívül aggasztónak tartja, hogy a foglalkoztatás rugalmassága az utóbbi időben romlik, amellyel szerinte az utolsó versenyelőnyét veszítheti el Magyarország a régióban.

Több cégvezető említette gondként az oktatás helyzetét, amely nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci igényekhez. Elsősorban a felsőoktatást, ezen belül is a mérnökképzést érte kritika. Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója nemzetközi felmérésekre utalva problémának nevezte, hogy Magyarországon az új informatikusok aránya alacsony. Hozzáfűzte, hogy nyelvtudás tekintetében is lemaradás tapasztalható.    

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. elnök-vezérigazgatója azt tartotta fontosnak, hogy a szűkös támogatási források elosztásakor néhány kiemelt iparágat kellene előnyben részesíteni ahelyett, hogy az állam mindent támogatna. A nemzetközi piacokon a versenyképesség így biztosítható - hangsúlyozta.

Székely Péter, a Transelektro-csoport elnök-vezérigazgatója felvetette, hogy a közbeszerzések területén megengedett eszközök alkalmazásával előnyben kell részesíteni a többségi magyar tulajdonú cégeket. Beszámolt arról, hogy amíg Magyarországon a közbeszerzések 60-70 százalékát külföldiek nyerik, addig Írországban 25, Spanyolországban 15, Német- és Franciaországban 5, Svédországban pedig csupán 2-3 százalékát.

Mendelényi Dániel, a Siemens értékesítési igazgatója ugyanakkor úgy látja, hogy a tőkebefektetési kedv növelése céljából nem szükséges a magyar többségi tulajdonú cégeket előnyben részesíteni, hiszen azokat a multinacionális cégek úgyis beszállítóként maguk előnyben részesítik. Schillinger Nándor, a Magyar Alumínium Rt. vezetője változtatást sürgetett az áram és a földgáz árszabályozásban, amely szerinte komoly versenytorzító hatást eredményez. Kocsis István, az MVM vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy Magyarországon az elkövetkező 50-60 évben biztosítani lehessen a villamosenergia-ellátást, feltétlenül új atomerőművi blokkok üzembeállítása szükséges.