Tetszett a cikk?

Lendületbe jött a magyar gazdaság, miután a jelek szerint jók a növekedés feltételei: a forint árfolyama alig ingadozik, a jegybanki kamatszint erőteljesen csökken, és a kormány is elszántságot mutat az államháztartási hiány megfékezésére. A kedvező folyamatokra a fő veszély a választási kampány közelsége - csakúgy, mint 2002-ben.

Az inflációval kétszer van baj: először amikor száguldani kezd, másodszor pedig akkor, amikor hanyatlik. Jól érzékelteti az ebből adódó kormányzati dilemmát, hogy míg 2005. január 1-jén a nyugdíjemelés mértéke - a nettó átlagkeresetek 8 százalékra tervezett növekedése és a 4,5 százalékosra becsült infláció alapján - 6,3 százalék volt, addig jövőre talán csak 3,5-4 százalékos lesz. Ennél több nem jön ki ugyanis a 2 százalék alatti fogyasztóiár-emelkedés és a legfeljebb 5-6 százalékos várható keresetnövekmény alapján. Az arányaiban változatlan, ám összegszerűen kisebb nyugdíjemelésen szépít valamelyest, hogy 2006-ban válik teljessé a két részletben folyósítandó 13. havi nyugdíj. Ettől függetlenül kormányzati szempontból egy választási évben aligha az a legjobb start, hogy magyarázni kell, mi mennyi, és miért annyi.

Ráadásul a lakosság amúgy is mindig jóval nagyobb inflációt érez, mint amekkorát a statisztika kimutat. Az eltérés meghökkentő mértékű: a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése szerint rendszeresen meghaladja a 10 százalékpontot. A 2000 óta vizsgált időszak elemzésének egyetlen biztató üzenete, hogy a lakosság legalább a trendet - jelen esetben az infláció csökkenését - érzékeli, ám még most is csaknem 15 százalék körüli drágulásra tippel, jóllehet a fogyasztói árak az utóbbi hónapokban 4 százaléknál is szerényebb mértékben növekedtek.

Az alacsony infláció a kormányzati propaganda egyik fő sikermutatója, holott ebben a nagyobb dicsőség a jegybankot illeti, s éppen a kormánykörökben sokszor elátkozott kamat- és árfolyam-politikája miatt. Másrészt kissé álságos is ezzel büszkélkedni. Az infláció hanyatlása ugyanis az ezredforduló körüli évek 10 százalék körüli mértékétől 2004-ig folyamatos volt, amikor is a kormány maga térítette el a trendtől. A tavalyi, átlagosan 6,8 százalékos drágulás csaknem kétharmadát ugyanis az általános forgalmi adó (áfa), illetve a jövedéki adó növekedése okozta, márpedig ezt a hatást leszámítva az idei infláció nem jelent érdemi csillapodást a 2004-eshez viszonyítva.

Jövőre ismét beveti az áfafegyvert a kormány, csak épp ellenkező előjellel. A 25 százalékos kulcs 20 százalékosra mérséklése 2 százalék közelébe húzza le az átlagos inflációt - a jegybank egyenesen 1,6 százalékot vár -, feltéve, hogy az áfacsökkentést valóban érvényesítik áraikban a termelők és a kereskedők. Utóbbiakat a január 1-jével esedékes átárazás korrektségére a kormány általános ellenőrzéssel, árkommandós fenyegetéssel próbálná rábírni. A fogyasztók feltüzelésével is operáló taktika nem épp vállalkozásbarát megoldás, és még vissza is üthet. Az árdiktáló nagy áruházláncokat ugyanis kár lenne félteni: egyikük, az Auchan épp a minap tudatta egy, a napilapokban megjelentetett hirdetésében, hogy az agrárminiszterrel folytatott megbeszélései után, "a tejágazat helyzetére való tekintettel" emelte meg 10 forinttal egyes importált tejek fogyasztói árát...

Nemcsak logikátlannak tűnik az áfa csökkentése a 2004-es emelés után, hanem kissé elsietettnek is. Draskovics Tibor, az idén áprilisban menesztett pénzügyminiszter (HVG, 2005. április 23.) ezt a legvégső eszköznek tartogatta az eurózóna követelményeként megjelölt árstabilitás eléréséhez, ezért csak 2007-2008 körül élt volna vele. Most egyébként a konvergenciakritériumként megjelölt határérték a legutóbbi, júliusi adatok alapján 2,3 százalékos infláció lenne - olvasható ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből. Jövőre tehát a magyar gazdaság valószínűleg teljesíti az euró átvételének árstabilizációs feltételét, ám a későbbiekben ismét gondjai lehetnek vele. Erre utal, hogy a jegybank előrejelzésében 2007-től, az áfacsökkentés egyszeri hatásának kifulladása után ismét 3 százalék körüli infláció szerepel, ami alighanem fölötte lesz az akkori eurózóna-kritériumnak. Csakhogy a jelek szerint az infláció letörésének választási szempontjai ismét felülkerekedtek a gazdasági ésszerűségen.

Manapság általánosságban is ez a fő veszély a gazdasági folyamatokra. A növekedés a stabil forint, az erőteljesen, egy év alatt 3,25 százalékponttal csökkent kamatszint hatására, valamint a rendkívüli állami beavatkozások hiányában gyorsul. Mintha a gazdaság szereplői eddig ügyet sem vetettek volna a kormányzat és az ellenzék állandósuló szópárbajaira. A bruttó hazai termék (GDP) az első negyedév 2,9 százalékos (munkanaptényezővel kiigazítva 3,6 százalékos) növekedése után az április-júniusi időszakban 4,1 százalékos tempóra váltott, a beruházások pedig 9,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Tartja a lendületét az ipar, az építőipar és az export is. Nő viszont a munkanélküliség: a költségvetésben foglalkoztatottak létszámcsökkenését a versenyszféra bővülése nem tudta ellensúlyozni.

 

Második oldal (Oldaltörés)
HVG

"Szaporodnak a jó hírek" - kommentálta a legfrissebb adatokat Veres János pénzügyminiszter Kóka János gazdasági miniszterrel közösen tartott tájékoztatóján, érzékeltetve, hogy ez igazán csattanós válasz a "töpörödő ország" ellenzéki felvetésére. A 4 százalék körüli gazdasági növekedés ugyanakkor az újonnan csatlakozott EU-tagországok között nem számít kiemelkedőnek, miközben az uniós átlagot jócskán meghaladja. Kóka ismét felvetette, hogy a jelenlegi tempóval Magyarország 16 év alatt érné el Ausztria mai fejlettségi szintjét, de 2 százalékponttal nagyobb növekedés esetén ehhez egy évtized is elég volna... A Fidesz-kommunikációból ismerős, felzárkóztatási célú gyorsítást egy tartós gazdaságpolitikai megállapodás megkötésével tartaná megvalósíthatónak, csakúgy, mint 2000-ben, kinevezése után Matolcsy György akkori gazdasági miniszter. Esélye is nagyjából annyi van rá - legalábbis a választásokig.

HVG

Valamelyest a lakosság is bizakodóbb, mint az idei év első hónapjaiban volt, legalábbis erre utal, hogy a GKI Gazdaságkutató Rt. által mért fogyasztói bizalmi index júliusban érzékelhetően emelkedett: a megkérdezettek mind saját pénzügyi helyzetüket, mind pedig az ország helyzetét javulni látták. Ám ebből Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes szerint nem volna szabad messzemenő következtetéseket levonni, az 1993 óta folyamatosan mért index ugyanis nem a gazdasági tényekkel, inkább a politikai ciklusokkal mozog együtt; a barométer szerint minden választás előtt bizakodás tölti el a lakosságot, ami az új kormány megalakulása után előbb-utóbb elenyész. Hasonló következtetésre jutott a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet is (lásd Tekintetek a nadrágszíjon című írásunkat a 9. oldalon).

HVG

A választási évekhez kötődő optimizmusnak kétségkívül van tapasztalati alapja. Már 1994-ben és 1998-ban is érzékelhetően javultak az életkörülmények, 2001 és 2003 között pedig minden gazdasági ésszerűséget felülmúlóan, több mint 30 százalékkal nőtt a keresetek vásárlóereje, a háztartások fogyasztása pedig a három év alatt egynegyedével bővült. A bőség évei után különösen radikális törésnek számít a reálkeresetek tavalyi - bár minimális - csökkenése, amit az idén az első félév adatai alapján ismét legalább 4 százalékos bővülés követ. S bár a konvergenciaprogram 2006-ra újabb jövedelempolitikai szigort helyezett kilátásba, amikor a nettó átlagkeresetek 4 százalékos infláció mellett csupán 6,6 százalékkal nőttek volna, ezt a prognózist sem kell ma már túl komolyan venni - legfeljebb a költségvetési szférában dolgozóknak (lásd Tárcák és bukszák című írásunkat a 10. oldalon).

HVG

Néhány extra választási ajándékra ugyanis 2006-ban is számíthat a lakosság. A minimálbérek a szakképzetlen munkavállalók körében az idei, egységesen 57 ezer forintról jövőre 63 ezerre, a középfokú végzettségűeknél 70 ezerre, a felsőfokúak esetében 77 ezerre nőnek. Mint emlékezetes, a Fidesz-kormány meredek minimálbér-emelése 2001 után több ezer munkahely megszűnésével járt, főleg az alacsony jövedelmezőségű ruházati és cipőiparban. A személyi jövedelemadó felső kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken, jóllehet a Brüsszelben túlzottdeficit-eljárás alá vont Magyarországot a nemzetközi szervezetek óva intették mindenféle adócsökkentéstől. A legtöbb család életében számottevő pluszt jelent a megemelt családi pótlékká átalakuló adókedvezmény (HVG, 2005. július 2.) is, és ezzel aligha merültek ki a 2006-ra tartogatott közérzetjavító intézkedések.

A Száz lépés címen kommunikált programtöredékek eddig megismert többi eleméből részben foglalkoztatásélénkítő és "gazdaságfehérítő", részben pedig járulékalap-bővítő és kiadásracionalizáló intézkedések olvashatók ki - utóbbiak főleg az egészségügyben. Erre kétségkívül rá is szolgál az egészségbiztosítási alap, mivel az államháztartás hiányának több mint egyharmadát adja, és a pénzügyi tárca legutóbbi prognózisa szerint erőteljes túlköltésben van: a tervezett 341,3 milliárdos hiány helyett az év végére csaknem 400 milliárdot hoz össze. Bár az is joggal vethető fel, hogy a társadalombiztosítási alapok hiányát a megelőző évekhez hasonlóan eleve alultervezték. Az áfabevételeket viszont túlbecsülték: az eredeti, 2048 milliárd forintos előirányzatot menet közben 1896 milliárdra csökkentette a pénzügyi tárca, amely ahol csak lehet, megfogja a kiadásokat is.

Amúgy is a folyamatos, lopakodó költségvetési kiigazítások éve volt az idei. A hiány túllépésének megakadályozására a kormány az államháztartási tartalékból 125 milliárd forint elköltését megtiltotta, majd a kiemelt állami támogatással forgalmazott gyógyszerek esetében átállt a hatóanyagok fix összegű támogatására (ami az olcsóbb készítmények felhasználására ösztönöz). Végül, több bevételnövelő intézkedés után, augusztus 2-án megjelent rendeletében 50 milliárd forintos - újabb - maradványképzési kötelezettséget írt elő az egyes tárcáknak, kormányzati hivataloknak. A most elvont keretek terhére csak jövő évi fizetési kötelezettséget vállalhatnak. Két héttel később Tállai András, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztériumi politikai államtitkára ezt úgy értékelte, hogy "a 2005. évi költségvetés végrehajtását a kormány felfüggesztette".

Az államháztartás hiánya július végén 936,4 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 91,6 százaléka. Ám a pénzügyi kormányzat változatlanul bízik az eredeti deficitcél teljesíthetőségében, habár ebben az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank vezetői egyaránt kételkednek.

Tulajdonképpen a már-már költségvetési összeomlással fenyegető 2002-es év óta fut a pénze után a kormány. Négy éve ment s megy rá arra, hogy az államháztartás hiányát az elviselhető és nemzetközileg is elfogadható mértékűre zsugorítsa. Igaz, nem éppen bokrosi elszántsággal folyik a kiigazítás. E tekintetben valóságos bravúr, hogy a deficitcsökkentés eddig csupán egyetlen évben, tavaly ment az életszínvonal rovására, és az is, hogy a folyamatos kurtítás nem járt a gazdasági növekedés leblokkolásával. Ám mindkettőre van magyarázat. Az előbbire az, hogy a jóléti költekezések ellentételeként a központi költségvetés adóssága a 2001-es 7720 milliárd forintról 2005 júliusára 12 685,2 milliárdra duzzadt. Az utóbbira pedig az, hogy a költségvetés csak látszólagos visszavonulót rendelt el, az állam nem adta fel fejlesztési céljait, csupán kiszervezte azok egy részét a költségvetésből (lásd Orbán-remix című írásunkat a 78. oldalon). Kérdés, hogy az újabb fiskális trükköket sikerül-e eladni Brüsszelnek.

FARKAS ZOLTÁN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fókuszban

Tárcák és bukszák

Megspórolta az idén a kormány a szokásos nyári, nyilvános pártközi és tárcavitákat azzal, hogy a 2006-os költségvetést...

Fókuszban

Tekintetek a nadrágszíjon

Az elmúlt három hónapban jelentősen javult a lakosság gazdasági közhangulata, bár a négy tényezőből - az ország...

Újabb hadgyakorlatot tartott az iráni Forradalmi Gárda

Újabb hadgyakorlatot tartott az iráni Forradalmi Gárda

Rakonczay feladni kényszerült óceánátkelési kísérletét

Rakonczay feladni kényszerült óceánátkelési kísérletét

Pécsi virológusok: Olyanoknál azonosították a koronavírus brit mutációját, akik nem utaztak

Pécsi virológusok: Olyanoknál azonosították a koronavírus brit mutációját, akik nem utaztak