A tényállás szerint az alkalmanként prostituáltként dolgozó sértett 2003 szeptemberében felvetette ismerősének, hogy anyagi gondjai enyhítésére szívesen dolgozna örömlányként. Az ismerős az év végén bemutatta a lányt Tóth Sándornak és rokonának, akikkel a prostituált megegyezett, hogy kizárólag lakóhelyén, Pécsett fog dolgozni. Tóth Sándor negyvenezer forintot adott rokonának a lányért, akit a megállapodással ellentétben nem a baranyai megyeszékhelyen foglalkoztatták, hanem Sopronba vittek.

Mivel a prostituált nem ment haza, élettársa bejelentést tett a rendőrségen. A bűncselekményre 2004 január elején derült fény, amikor a lányt a rendőrök Sopronban igazoltatták.

Az első fokon korábban eljárt Baranya Megyei Bíróság Tóth Sándort emberkereskedelemben bűnösnek találta és két év négy hónap letöltendő, rokonát pedig egy év négy hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A rokon esetében a határozat jogerőre emelkedett, Tóth Sándor azonban fellebbezett, így ügye a Pécsi Ítélőtáblára került. A táblabíróság Krémer László vezette büntető tanácsa az ítéletet megalapozottnak találta és helybenhagyta.