Ábrán mutatjuk, mennyi befagyasztott uniós pénzt olvaszthat ki a Tisza-kormány
Kiderül, mennyit fizetett már ki az EU, mennyi vár lehívásra, és mennyi van befagyasztva.
Történelmi lehetőséget lát Karácsony Gergely budapesti főpolgármester abban, hogy az új kormány hazahozza az uniós pénzeket, s a napokban már sorolta is, mi mindenre költene: utakra, közlekedésre, árvízvédelemre, szennyvízkezelésre, esélyteremtő, lakhatást segítő, szociális ellátást javító projektekre. Míg a főpolgármester ugrásra készen várja, hogy kiderüljön, mennyit és miként használhat majd fel Budapest a közeljövőben felszabaduló összesen mintegy 16 milliárd eurónyi uniós pénzből, vidéken egyelőre óvatos lelkesedéssel várják a fejleményeket. Legalábbis ez derült ki, mikor önkormányzatokat, polgármestereket kérdeztünk arról, milyen terveik vannak, mire használnák a forrásokat.
Visszafogottságuk annyiban érthető, hogy egyelőre nem tudják, mekkora összegek válhatnak elérhetővé és mikor, milyen pályázati feltételek lesznek. Az uniós források elérhetőségéről azon a közelmúltban tartott találkozón is kevés szó esett, amelyen Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter egyeztetett önkormányzati érdekszövetségi vezetőkkel, polgármesterekkel. Több településvezető konkrét javaslatcsomaggal érkezett, de érdemi megbeszélés egyelőre nem zajlott. A HVG kérdéseket küldött a tárcának arról, hogy az önkormányzatok mire, mikor és mennyit kaphatnak, de a minisztérium nem adott konkrét választ. Csak egy másik megkeresésünkre közölték: szoros együttműködésre, közvetlen szakmai párbeszéd kialakítása törekednek az önkormányzatokkal, az egyeztetést június második felében folytatják.
Annyi biztos, hogy a most felszabaduló pénzek egy nagy részét kitevő helyreállítási alapból jórészt lekötött, részben meg is valósított fejlesztéseket, például az iskolai laptoposztást finanszíroz az EU, vagyis itt nincs mozgástere a kormánynak. Van viszont a települések számára egyébként is fontosabb felzárkóztatási (kohéziós és szociális) támogatások esetében, amelyek nagyobbik része szintén zárolva volt eddig. A kimondottan a településfejlesztést segítő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) egy része esetében is ez volt a helyzet.
Fontos azonban hozzátenni, hogy a zárolás okozta pénzhiány miatt az Orbán-kormány olyan pályázatokat is vonakodott kiírni, amelynek a forrásai egyébként elérhetők lettek volna. A jó hír, hogy a sürgős határidő csak a helyreállítási alapra vonatkozik, a felzárkóztatási támogatások esetében a pénz 2029 végéig hívható le.
Mindennek is örülnek
Bármennyi pénz áll is majd a házhoz, a településeken bizakodók, hiszen az elmúlt években kivéreztette az Orbán-kormány az önkormányzatokat, különösen a nem kormánypárti vezetésűeket.
