szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elhunyt Litván György történész, az MTA Történettudományi Intézetének Széchenyi-díjas kutatóját, egyetemi tanárt szerdán, 77 éves korában érte a halál - közölte Pók Attila, az intézet igazgatóhelyettese.

Litván György 1929. február 19-én született Budapesten, polgári értelmiségi családban. Apja, Litván József részt vett az 1918-19-es forradalomban, a polgári radikálisok köréhez tartozott. Litván György 1946-1950 között a budapesti tudományegyetemen történelem-politikai gazdaságtan szakon tanult. 1950-1952 között tényleges katonai szolgálatát teljesítette, majd 1957-ig középiskolai tanárként dolgozott, illetve a Huba utcai vendéglátóipari technikum igazgatóhelyettese volt. Kutatóként a korai magyar munkásmozgalom történetével foglalkozott. 

1947-1956 között az MKP, majd az MDP tagja volt, aktívan részt vett előbb az ifjúsági, egyetemi mozgalomban, később a pártoktatásban. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956. március 23-án Budapest XIII. kerületének aktívaülésén elsőként követelte nyilvánosan a jelenlévő Rákosi Mátyás eltávolítását a hatalomból. Aktívan részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottság tagja volt.

A forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom létrehozásában és annak tevékenységében. 1958-ban letartóztatták és a Mérei-perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével. 1962-ben szabadult. 

1963-1971 között az Árpád Gimnázium tanára, illetve könyvtárosa volt, majd az MTA Történettudományi Intézetében történészként dolgozott. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja volt. 1991-től az 1956-os Magyar Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézetének igazgatója, 1995 óta az ELTE Szociológiai Intézete egyetemi tanára volt. 1999-ben nyugdíjba ment. 

Kutatási területéhez tartozott a század eleji magyar társadalmi és politikai gondolkodás (különösen a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok köre), a XIX-XX. század fordulójának demokratikus, szocialista és nemzeti mozgalmai, az 1918-as demokratikus forradalom, a két világháború közötti emigráció és a trianoni béke politikai és diplomáciai háttere. Behatóan foglalkozott a Trianonhoz vezető politikai, diplomáciai és katonai folyamatok, valamint az elmúlt fél évszázad történelmével is.

Ő volt az, aki sajtó alá rendezte Jászi Oszkár, Károlyi Mihály és Szabó Ervin műveit és levelezését. Főbb művei: A szociológia első magyar műhelye (társszerkesztő, 1973), Szabó Ervin (1974), Szerette az igazságot. Károlyi Mihály élete (Jemnitz Jánossal, 1977), Magyar gondolat szabadgondolat (1978), Az 1956-os magyar forradalom (társszerkesztő, 1991), Szabó Ervin, a szocializmus moralistája (1993), Októberek üzenete (válogatott történeti írások, 1996), 1956 kézikönyve I-III. (társszerkesztő, 1996), Trianon felé. A győztesek tárgyalásai Magyarországról (1998), Jászi Oszkár (2004). 

Litván György volt az a történész, aki Jászi életéről és munkásságáról a legtöbbet tudta, hitelesen, az igazságnak és a valóságnak megfelelően mutatta be életművét. Az 56-os intézetben folytatott kutatómunkával, a megjelent művekkel és elhangzott visszaemlékezésekkel, értékelésekkel Litván György jelentősen hozzájárult, hogy az 1956-os forradalomról és szabadságharcról végre reális értékelések és elemzések szülessenek. 

Munkásságát több díjjal is elismerték: Akadémiai Díj (1992), Deák Ferenc-díj (1994), Bibó István-emlékdíj (2000), Demény Pál Emlékérem (2000), Nagy Imre Érdemrend (2004). 2005-ben Pro Urbe díjjal tüntették ki. 2006-ban Széchenyi-díjat kapott "történelmi kutatásaiért, az 1956-os forradalom és szabadságharc hátterének, társadalmi hatásainak széles körű megismertetése érdekében végzett munkássága elismeréseként". Néhány nappal ezelőtt a forradalom 50. évfordulóján megkapta az 1956-os Emlékbizottság által adományozott Szabadság Hőse Emlékérmet.

Ez a bátor, szenvedélyes, mindig az igazságot kereső, az eseményeket történeti összefüggésükben vizsgáló ember jelentős történeti kutatásokkal és művekkel járult hozzá a XX. század megismertetéséhez. Fontos közéleti személyiség volt, tisztességes ember és tisztességes gondolkodó. Érdemes volt figyelni rá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Átláthatatlan káosz lett abból, hogy a kormány hozzányúlt az egészségügyhöz

Átláthatatlan káosz lett abból, hogy a kormány hozzányúlt az egészségügyhöz

Online órája közben hunyt el egy Bács-Kiskun megyei iskola tanára

Online órája közben hunyt el egy Bács-Kiskun megyei iskola tanára

24.hu: Beismerte bűnösségét a Mester utcánál késelő férfi

24.hu: Beismerte bűnösségét a Mester utcánál késelő férfi