A szféra  tavaly közel 39 milliárd forintból működött; a legtöbb színjátszóhely 5-10 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodott, mint egy évvel korábban. Az állami, önkormányzati támogatásoknak való kiszolgáltatottság mértékét jelzi, hogy a színházi bevételek több mint kétharmada a központi, illetve a települési büdzséből származott. A jegyeladásból a bevételek kevesebb, mint a negyede folyt be a társulatokhoz. Pedig a nézők még többet is költöttek színházjegyre, mint egy évvel korábban (2006-ban 7,1 milliárd forintot).

A szűkülő források ellenére a színházak tavaly több előadást kínáltak, gazdagabb repertoárral jelentkeztek, mint a korábbi években: közel 15 ezer előadást láthatott a nagyközönség, köztük közel ötszáz új darabot - olvasható a HVG összesítésében.

A legtöbbször játszott, illetve a legtöbb nézőt vonzó előadások szinte kivétel nélkül a könnyedebb műfajba tartoztak. Mindkét kategóriában tarolt az Operettszínház, illetve a több musicaldarabot is műsoron tartó Madách. Az Operettben futó Rómeó és Júliát például több, mint 72 ezren, a Madách Producerek-előadását közel 60 ezren látták tavaly.

Ha kíváncsi a hazai színházak főbb mutatószámaira, a legnagyobb árbevételt elérő teátrumokra, vagy azokra, amelyeknek a legmagasabb arányú szponzortámogatást sikerül besöpörniük, olvassa el a legfrissebb, csütörtökön megjelent HVG átfogó színházi elemzését! A cikkből az is kiderül, hogy melyek voltak tavaly a legtöbbször játszott darabok, s melyekre ült be a legtöbb néző, s az is, hogy a magyar közönség voltaképpen gyakrabban jár előadásokra, mint a tőlünk nyugatabbra élő uniós polgárok.