Elszakítaná az állami köldökzsinórról az egyházakat és a civil szervezeteket a Szabad Demokraták Szövetsége. A liberális párt - általa hatékonynak és igazságosnak mondott - javaslata elvileg az egyházak önrendelkezését növelné.  Az egyházakat illető állami támogatásokat a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben, vagyis a Horn-kormány alatt kötött nemzetközi szerződés, közismert nevén a vatikáni megállapodás rögzíti, amelyet 1999-ben ratifikált a parlament. Jelenleg az adófizető polgárok személyi jövedelemadójuk egy százalékát egy civil szervezetnek, újabb egy százalékot pedig valamely számukra kedves felekezetnek utalhatnak. Ha csekély felajánlás érkezik, az állam - a vatikáni megállapodás szerint - garantáltan beszáll: kezdetben a teljes szja-bevételek 0,5 százalékáig egészíti ki az adományokat, majd ez 0,8, végül 0,9 százalékra emelkedett. (Utóbbi Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején.)
 
A civil szervezetekkel és a történelmi egyházakkal (katolikus, református, evangélikus és zsidó felekezetekkel) egyeztetést kezdeményezne az SZDSZ, de a párt javaslata nagyjából már ismert: a polgárok szja-jukból 3 százalékot ajánlhatnak fel egy civil szervezetnek vagy egy egyháznak, az állami kiegészítés azonban megszűnne. Olyan megoldás is szóba került, amely szerint a nagykorú, de nem adózó állampolgárok - például munkanélküliek, diákok és nyugdíjasok - is rendelkezhetnének képzeletbeli (valójában a fejenként arányosan kiszámított) személyi jövedelemadó-százalékaikról. (Ismeretes, a történelmi egyházak azért igénylik az állami gondoskodást, mert híveik jobbára idős nyugdíjasok, akik nem fizetnek jövedelemadót.)

Hogy a szabaddemokrata javaslattal mit kezd a kormány, még kérdéses. A hvg.hu-nak Csepregi András, a kulturális tárca egyházügyi titkárságvezetője úgy fogalmazott, a háromszázalékos javaslat olyan versenyhelyzetet idézne elő, amely nem egyeztethető össze a Vatikáni Megállapodással. A javaslat által ígért kiszámíthatóság azonban megszívlelendő, mondta, így 2009-től az egyszázalékos egyházi felajánlásokat ugyanakkora összeggel egészíti ki a kormány. A vatikáni megállapodásban rögzített 0,5 százalék lesz a kiegészítés alsó küszöbe, a felső pedig az szja-bevételek 1 százaléka. A liberálisok javaslatának másik részéről, vagyis az inaktívok felajánlásáról Csepregi azt mondja, erre van fogadókészség az egyházak részéről is, ám technikailag nagyon nehezen kivitelezhető. A történethez tartozik, hogy a liberálisok hivatalosan még nem vetették el javaslatukat, s a hvg.hu-nak nyilatkozó Horn Gábor koalíciós államtitkár szerint van még esélye a liberális egyházfinanszírozási tervek megvalósulásának.

Kérdés persze, óhajtják-e a civilek és az egyházak, hogy a tuti pénz helyett „erősödjön önrendelkezési joguk”. Nem lelkesedett például az SZDSZ-es ötletért Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, igaz, hivatalosan még nem is találkozott vele. Egyúttal persze azt is elismerte, hogy a kormány jelenleg túlteljesíti a vatikáni szerződésben vállaltakat.

Az egy százalékoknál is gyakoribb oka a konfliktusoknak az oktatási intézmények támogatása közötti különbség. „Az egyházi oktatás olyan támogatást kap az államtól, amely az önkormányzati és a magániskolákkal szemben is kedvezőbb helyzetbe hozza. E támogatás feleslegessé teszi a fenntartó felekezet hozzájárulását saját intézményei működéséhez, miközben a többi iskolafenntartó jelentős erőfeszítéseket tesz iskoláinak saját forrásból való támogatásáért” – írta a HVG tavaly a választásokat követően közzétett reformjavaslatai között.
 
Ezt elvileg azt jelenti, hogy az egyházi oktatási és szociális intézmények biztosabban és versenyképesebben képesek ellátni vállalt feladataikat, hiszen tevékenységüket végeredményben teljes egészében az állami fizeti. A költségvetésből ugyanazt az alapnormatívát kapják, mint a többi iskola. Az ezeken felül előteremtendő kiegészítő normatívát az önkormányzati fenntartású iskolák az önkormányzattól kapják, az alapítványi iskolák a tandíjból szedik össze. Nem így az egyházi tanintézmények, helyesebben fenntartó egyházaik, amelyek ezt is teljes egészében az államtól kapják a náluk tanuló 90 ezer diák után. Igaz, a kiegészítő normatívát két részletben kapják meg az egyházak, a másodikat a csak a tárgyévet követő év végi zárszámadáskor.

A kiegészítő támogatás egy diákra eső részét a minisztérium éppen az önkormányzatok közoktatásra fordított kiadásai alapján számítja ki, természetszerűleg utólag. Így fordulhat elő, hogy a relatíve kevés alapnormatívához képest egyre nagyobb a kiegészítő támogatás mértéke, mivel az önkormányzatok többet feccölnek iskoláikba. A költségvetés rendre alábecsüli az önkormánmyzatok ráfordításait - mondja Csepregi András. 2007-ben a költségvetési törvény jegyében folyósított kiegészítő támogatás messze elmarad a valós szükségektől, ezért a Pénzügyminisztérium a költségvetési törvényhez nyújtott be módosító javaslatot, s kb. 4 milliárd forintot utal át még idén az egyházi iskoláknak, vagyis a diákoknak járó 145 ezer forintot idén 45 ezer olyan forinttal egészíti ki, amelyet a rendszer logikája szerint 2008-ban utalna csak. (Az egyházak kiegészítő támogatása egyébként 2001-től 2005-ig 6,7 milliárdról 11,9 milliárdra nőtt.)

A kiszámítás során a kormány a jövőben szakfeladatonként veszi számba az önkormányzatok ráfordításait, s ezeknek megfelelően állapítja meg az egyházi iskolák kiegészítő támogatását. Ez a szisztéma a különböző arányú kiegészítést igénylő szakfeladatokat közvetlenül felelteti meg egymásnak, ezáltal a korábbinál pontosabb számításokat tesz lehetővé.
 
Csepregi András szerint tárgyalási pozíciójuk jó. Az iskolai támogatások megszüntetése nem került szóba. A  következő évben állnak át arra a gyakorlatra, hogy az szja-felajánlásokat 0,9 százalékra egészíti ki a kormány, az 1+1 százalékos támogatásra pedig 2009-től kerül sor. "A kiegészítést megszüntető ötletek akkor működnének, ha valami termelő vagyont juttatna a kormány az egyházaknak, amely elképzelést még üdvözölném is, ám gyakorlati kialakítása annyira bonyolunlt volna, hogy a kormány ekkorát most nem fog lépni" - teszi hozzá.