A vízben oldott és az algák szaporodásához szükséges makrotápanyagok (foszfor és nitrogén) koncentrációja a tóban és a Balatont tápláló folyókban és patakokban rendkívül alacsony: a nitrát-, ammónium- és karbamidformában jelenlévő nitrogén együttes értéke literenként mindössze 10-20 mikrogramm. A tóba elsősorban a Zala folyóval belekerülő, biológiailag hasznosítható foszfor koncentrációja is alacsonyabb az előző évekhez és az évszakra jellemző szinthez képest: értéke a Balaton vizében literenként néhány mikrogrammra csökkent.
 
A közlemény szerint a víz nagyfokú tisztasága annak is köszönhető, hogy a tavaszi algák eltűnését még nem követte a nyárra jellemző fajok elszaporodása annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete elérte a 20 Celsius fokot. Ennek megfelelően az algák mennyiségét jelző klorofillkoncentráció igen alacsony volt még a Keszthelyi-medencében is, ahol literenként mindössze 5 mikrogrammos értéket mértek. A klorofill legmagasabb, literenkénti 7 mikrogrammos koncentrációját a Szigligeti-medencében regisztrálták az MTA kutatói.
 
Mint a dokumentum rámutat, a hőmérséklet emelkedése elősegíti a szerves anyagok kioldódását a Kis-Balaton vízrendszerében. Ezzel függ össze, hogy a Zala folyóval érkező, vízben oldott szerves anyagok koncentrációja a téli és kora tavaszi értékhez képest másfélszeresére nőtt, értéke szerves szénben (DOC) kifejezve 16 milligramm volt literenként. A Zalával érkező szerves vegyületek huminanyagok, amelyek barna színt kölcsönöznek a víznek, ezért a folyó színe is sötétedett. A napfény bontó hatására azonban a Balaton vize még a Keszthelyi-medencében is sokkal világosabb. A hőmérséklet további növekedésével, illetve ha a bő esőzésekkel a Zala vízhozama nő, a Balatonba jutó színes oldott szerves anyagok mennyisége is növekedni fog.
 
Az idén a különösen gyorsan felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása is hirtelen zajlik. A folyamat döntő részben az utóbbi hetekben lezajlott. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódott a partközelbe. Az ívástól legyengült dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók több, a kövek közé szorult és elhullott keszeggel is találkozhatnak.
 
"A szokványos tavaszi elhullás a horgászok és a lakosság körében riadalmat kelt, holott az esemény korábban lezajlott, s a vízfenékről a felszínre emelkedő bomló tetemeket a szél a védett öblökbe hajtotta, ahonnét a Balatoni Halászati Zrt. összegyűjti és elszállítja" - hangsúlyozza az MTA közleménye.
 
Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete megállapítása szerint az angolnák jelentősebb mértékben fertőzöttek féregparazitákkal. Az intézet által végzett mérések szerint a Balatonba ömlő patakok vízhozama megfelelő volt a legtöbb halfaj ívásához. A tó vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk.
 
"A Magyarországon mindeddig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára. Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amurgéb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amurgéb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős állománya található" - hangsúlyozza a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közleménye.