A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A cikk szerint a tervhez csatolt térképeken szerepelt Tatabánya, azonban a tételes felsorolásból kimaradt a város neve, ezért az MSZP-s Schvarz Tibor és Keleti György módosító indítványt nyújtott be, amelyben a megyeszékhely mint erőművi telephely szerepelt. A döntéssel lehetővé válna a Vértesi Erőmű elavulás miatt bezárt tatabányai telephelyének újjáélesztése.
Bencsik János polgármester a lap kérdésére rámutatott arra, hogy Tatabánya nem szeretne ekkora erőművet, másfél hónappal ezelőtt ezt a képviselő-testület egyhangúlag döntötte el. „A törvény felülírja a város határozatát, így most már Tatabányának nincs lehetősége ellenállni. Mostantól egy erőmű építését legfeljebb a környezetvédelmi vagy az építésügyi hatóság akadályozhatja meg” – idézi az újság a polgármestert.
Az ügyben megszólalt Keleti György is, aki szerint a döntés nem kötelez erőműnyitásra, hanem egy létező működési engedélyt erősít meg. Azt mondta, állami cég vagyonveszteségét kerülik el, hiszen a Bánhidai Erőmű az oroszlányi Vértesi Erőmű Zrt. tulajdona, ő pedig oroszlányi képviselőként Oroszlány érdekeit tartja szem előtt.
A körzet szocialista önkormányzati képviselője, Jóna Imre közölte: „ha újra megnyitnák az erőmű telephelyét, azonnal helyi népszavazást kezdeményeznék, mert az itt élőknek elég volt hetven év az erőműből”.
