A Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) lehetőséget ad rá, hogy a bíróság a helyszínen hallgassa ki a vádlottat és a tanút, ha az addigi kihallgatás után is szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzanak, megmutassák az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását.

A helyszíni kihallgatásra a jogszabály szerint nemcsak a bíróság, de a nyomozó hatóság és az ügyészség is jogosult. Általában a terhelt vagy a tanú kihallgatásának eredménytelensége miatt válhat szükségessé a helyszín megtekintése, illetve bizonyos cselekményekkel összefüggő tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása vagy a cselekmény lefolyásának bemutatása, illetve rekonstruálása.

A helyszíni kihallgatás esetében is megilleti a terheltet a vallomás megtagadásának joga. A szemle elrendelése előtt tisztázni kell, hogy a terhelt részt kíván-e venni az eljárási cselekményen, és hajlandó-e nyilatkozni az elkövetett bűncselekményről, megmutatni az elkövetés helyszínét, a tárgyi bizonyítási eszközt, illetve hajlandó-e a cselekmény lefolyását bemutatni vagy elmondani.

A Be. szerint a bíróság, illetve az ügyészség bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. A bizonyítási kísérletet a jogszabály szerint lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

A bizonyítási kísérletet akkor kell elrendelni és lefolytatni, ha kétségek merültek fel a tekintetben, hogy mennyire hitelt érdemlőek az addig feltárt bizonyítékok, ezért azokat feltétlenül ellenőrizni szükséges. 

A bizonyítási kísérlet jellegéből következően a terhelt speciális helyzetben van, hiszen az általa elkövetett cselekmény lejátszásával vagy bemutatásával saját maga ellen szolgáltatna később már vissza nem vonható bizonyítékot. A terheltet a bizonyítási kísérlet során is megilleti az a jog, hogy nem köteles önmaga ellen bizonyítékot szolgáltatni.

Amennyiben viszont a bizonyítási kísérlet szereplője a sértett vagy a tanú, úgy ők a bizonyítási kísérleten való aktív részvételre, illetve közreműködésre kötelezhetők. Bírósági szakban a bizonyítási kísérlet kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján is foganatosítható. Erről az érintetteket értesíteni kell, és a kísérlet eredményét rögzítő jegyzőkönyv okirati bizonyítékként használható fel.

A bizonyítási kísérlet körében gyakori az olyan eset, amikor a terhelt részletesen bemutatja, hogy hogyan, milyen módon, milyen körülmények között követte el a bűncselekményt. Rendkívül fontos ez esetben is az eljárási cselekmények minden mozzanatának akár egyidejűleg többféle technikai eszközzel történő rögzítése, az eredeti helyszín igénybevétele és az azonos körülmények biztosítása.