Mi a közös Ronaldóban, Győrfi Pálban és a tiktokos vape-ben? Jobb nem megtapasztalni
Messi, Ronaldo és Győrfi Pál képmásai nemcsak a pénztárcánkra jelentenek veszélyt, de a hosszú távú kulturális tudatunkra is. A HVG AI Talks 2026 konferencia kerekasztal-beszélgetésén nemcsak elméletben kerültek elő a veszélyek.
A kereskedelem a személyes találkozóktól és a piacterektől mára abszolút áthelyeződött az online térbe – a mindenki által ismert, átélt jelentéshez vezette fel Zsikla Árpád, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendőr századosa, kiberszakértő tett hozzá néhány adatot a szerdai HVG AI Talks 2026 konferencián. Az online kereskedelem és a mesterséges intelligencia felhasználásának sötét oldalát taglaló kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a sok szempontból vízválasztó koronavírus-járvány előtt az online térben elkövetett csalások száma éves átlagban 5000–5500 körül alakult, tavaly már 20–22 ezer ilyen volt, a szám folyamatosan növekszik.
Az online feketekereskedelem robbanásszerű terjedésének egyik leglátványosabb és különösen a fiatalokat veszélyeztető területe a Magyarországon kizárólag illegálisan beszerezhető, ízesített vape-ek piaca. Ezek a színes, gyakran menő játékra emlékeztető eszközök zárt közösségi csoportokon és TikTok-kampányokon keresztül jutnak el a kamaszokhoz, miközben a nikotintartalmuk, az összetételük és a műszaki megbízhatóságuk is teljesen ellenőrizetlen. A jelenség léptékét jelzi, hogy a NAV tavaly csak töltőfolyadékból 2524 litert foglalt le, ami vape-ekre visszabontva milliós darabszámot jelent.
HVG AI Talks 2026 kerekasztal-beszélgetés
HVG / Szondy Dalma
Az elmúlt hónapok újdonsága, hogy a csalások nemcsak mennyiségben, minőségben is változnak: gombamód szaporodnak a mesterséges intelligenciával készített hamis perszónák. A deepfake módszerével bármely személy szájába olyan szavakat adhatunk, amiket korábban sose mondott ki, és meggyőző videót generálhatunk az alanyról pillanatok alatt a beleegyezése nélkül.
„Nagyon sok olyan szórakoztató tartalom van, amiben Messi és Ronaldo együtt bandáznak és közösen hajtanak végre küldetéseket, vagy nagyon népszerű volt az utóbbi időben ez a mém, hogy Kylian Mbappét, a francia labdarúgót egy diktátorjelmezbe rakják. Ez a jéghegy csúcsa tulajdonképpen, hogy ezek milyen szórakoztatóak, de már kvázi a mindennapjaink részévé válik ezeknek a tartalmaknak a fogyasztása” – mutatott rá Mezriczky Marcell deepfake-kutató, médiaspecialista. Szerinte ezek a videók akkor is hatnak ránk, ha átlátunk rajtuk.
„Hiába tudjuk, hogy egy deepfake Lionel Messi reklámozza azt a bizonyos borotvamárkát, az agyunkban a kettő összekapcsolódik.”
Ilyen esetek nemcsak a világ legnagyobb sztárjaival történhetnek meg, de olyan lokálisan ismert szereplőkkel is, mint például Győrfi Pál. Az elmúlt évtizedekben az Országos Mentőszolgálat szóvivőjeként közismertté vált, mára egészségszakértőként dolgozó szakember így mesélte el saját történetét a kerekasztal-beszélgetésen:
„Két éve ősszel, egy ködös estén, miután a gyerekeimet jól letoltam, hogy ne egész nap nyomkodják a kütyüket, leültem egy fotelba, és elkezdtem a Facebookon nézelődni. Talán a második poszt, ami előjött, az már az én arcom volt, ahogy ülök egy asztalnál, és nagyon lelkesen ajánlgatom az általam feltalált gyógyszert. Gyakorlatilag azzal hitegették a nézőt, hogy minden betegséget meggyógyít. Az egész tartalmat jobban megnézve normális ésszel kiderülhetne, hogy ez egy hülyeség, mert úgy volt bevezetve, hogy Nobel-díjas tudós vagyok.”
Aki ezt a hibát nem veszi észre és átkattint, valószínűleg naivitását könnyebb kihasználni is. Győrfi Pál arra is figyelmeztetett: egy ilyen átverés legjobb kimenetele, hogy a vásárló a fizetés után semmilyen csomagot nem kap. Sokkal veszélyesebb, ha megkapja, majd egy teljesen ismeretlen összetételű szert visz a szervezetébe, esetleg többször is.
Zsikla Árpád, Mezriczky Marcell és Győrfi Pál a HVG AI Talks 2026 kerekasztal-beszélgetésén
HVG / Szondy Dalma
Győrfi Pál szavaira reagálva Zsikla Árpád elmondta, idén márciusban az NNI munkatársai sikeresen felszámoltak egy olyan bűnszervezetet, akik 15 országban forgalmaztak illegális és hamis gyógyszerkészítményeket. Ismert magyar orvosprofesszorok, illetve gyógyításhoz valamilyen módon kapcsolódó híres személynek az arcával éltek vissza különböző reklámkampányokban.
Az akcióban csak Magyarországon több mint 39 raklap illegális gyógyszert foglaltunk le, ami már logisztikai központokban várta, hogy a sértettekhez kiszállítsák, Európa-szerte pedig összesen 15 országban közel 2 millió euró értékben foglaltak le illegális készítményeket.
Bár a gazdasági veszteség óriási, a deepfake-videók valódi kockázata mellett talán mégsem ez a legaggasztóbb, mondta Mezriczky Marcell, hanem az, hogy a bizalmi érték elinflálódik.
„A valóságpercepciónkban továbbra is ahhoz kapcsoljuk az igazságértéket, hogy vizuálisan alátámasztja-e valami az adott hírt. Ebben elérkeztünk egy töréshez” – utalt a szakértő arra, hogy onnantól, hogy a mesterséges intelligencia valós időben tud vizuális elemeket reprodukálni, illetve hamisítani, máris nagyon nehéz eldönteni, hogy mi az objektív valóság. „Ha nincs kapaszkodó, akkor tulajdonképpen azt hisszük el mi magunk is, amit szeretnénk, és létrejön a szubjektív valóságok kora, ahol mindenre találunk bizonyítékot” – figyelmeztetett Mezriczky.
Jelenleg ugyanis nincsen a deepfake-ekre és a mesterséges intelligencia által generált tartalmakra hiteles technológiaként „védőoltás”, nincs olyan, ami ránézésre kimutatná, hogy valami valódi-e. A panelbeszélgetés résztvevői ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a régóta fejlesztés alatt álló szoftveres megoldások egyre jobbak lesznek abban, hogy detektálják, és automatikusan tiltsák is az ilyen tartalmak terjedését.
A mesterséges intelligencia nem intelligens, nem kreatív, és még csak nem is forradalmi – állítja Luc Julia, az Apple Siri hangasszisztensének egyik megalkotója. A Renault tudományos igazgatója a HVG AI Talks konferenciáján öt állítással igyekezett lehűteni az AI körüli lelkesedést.
Addig is mindenki magára van utalva. Vannak olyan tényezők, amik el tudják árulni ezeket a videókat, hogy hamisítványok. Például érdemes figyelni a videó szereplőjének szemeit, milyen irányba néznek. „A hamisított tartalmaknál sokszor ez nem igazán eldönthető, annyira élettelenek a szemek” – mondta Mezriczky Marcell. Az is gyanús, ha túlságosan tökéletes, túl steril a videóban szereplő személynek az arcbőre. A szakember szerint az ipari mennyiségben készülő deepfake-ek gyártói sokszor még csak arra sem veszik a fáradságot, hogy arra figyeljenek, hogy hasonló színe legyen a bőrnek az arcon és a nyakon.