A Seres Mária magánszemély által kezdeményezett referendumon az alábbi kérdésre várnak választ: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"
A szocialisták két verzióban gondolkodnak: az egyik szerint olyan javaslatot készítenének, amelyben a kétharmados jogállási, illetve a tiszteletdíjról és a költségtérítésről szóló törvényeket módosítanák. A másik elképzelés szerint - amelyre a Fidesz elutasítása esetén lenne szükség - a feles adótörvényeket módosítanák, úgy, hogy a megoldás "lefedje" a népszavazási kérdést. Az MTI információi szerint az utóbbiban a személyi jövedelemadóról szóló törvényt változtatnák meg, úgy, hogy a képviselők önadózóvá váljanak.
A tervek szerint a képviselőknek egy évig kellene gyűjteniük azokat a számlákat, amelyekkel a költségeiket tudják igazolni - ennek mértéke limitált lenne a mai szabályoknak megfelelően. Az így elszámolható összeget le kellene vonni a bevételekből, amelybe e mellett beleszámítanának az alapdíj mellett a pótlékok is. A fennmaradó összeg képezné az adóalapot, amely a mai 36 százalékos szja-kulccsal adózna.
Az MTI úgy értesült, ez a megoldás az MSZP-ben is több problémát felvetett: egy vidéki képviselő ugyanis 100 ezer forintnál is nagyobb összeget veszítene. A javaslat nem fedné le a népszavazási kérdést. A parlament házszabálytól való eltéréssel akár egy napon belül dönthetne a jogszabály-módosításról.
A Fidesz továbbra fenntartja azt a javaslatát, hogy a kormánytagok és a képviselők tiszteletdíját is a 2002-es szintre állítsák vissza.
Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással rendelték el a Seres Mária kezdeményezte népszavazást. Az Alkotmánybíróságon péntekig ketten támadták meg az elrendelésről szóló országgyűlési határozatot.
Tóth Zoltán választási szakértő április 16-én azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy szerinte már csak akkor kerülhető el a népszavazás megtartása, ha az országgyűlési határozat elleni kifogás benyújtására nyitva álló nyolc napos határidő alatt megszületik a kérdést rendező kétharmados törvény, és így egy arra hivatkozó kifogás alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az ominózus országgyűlési határozatot.
Az Alkotmány egyébként kimondja: az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg.
