szerző:
hvg.hu

Kedvcsináló sztárok, megbízható káderek, karót nyelt amatőrök és nagy újrázók szerepelnek a nyolc párt EP-választási listáján. Észrevette, hogy kevesebb női jelölt mellett sokkal több a háromnevű? Vagy hogy van, aki a lányával együtt indul a választásokon? Másodszor küldünk magyarokat Brüsszelbe, összehasonlítás és pofavizit következik.

Sok hasonlóságot mutat az idei listaállítás a 2004-essel. Akkor is nyolc lista vetélkedett a választók kegyeiért, és akkor is mindegyik parlamenti pártnak sikerült legalább a startvonalhoz járulni. Akkor is volt olyan párt, amely talán átugorhatta volna a nem túl magas listaállítási küszöböt, unióellenesként mégis inkább a bojkottot választotta. Egykor a Jobbik döntött így, idén a MIÉP.

Pedig a kis pártoknak éppen az uniós választások kínálnak kiugrási lehetőséget, míg ugyanis a magyar országgyűlési választásokon több mint 132 ezer érvényes kopogtató-cédulát kell összegyűjteniük ahhoz, hogy mindegyik egyéni körzetben jelöltet indíthassanak, addig most húszezer is elegendő. Az is kedvez a kicsiknek, hogy a szavazás csak listás, és az ország egyetlen választási körzet. A parlamenti választásnál borítékolhatóan alacsonyabb részvétel is jól jöhet nekik (kevesebb szavazónak az öt százaléka is kevesebb), és az, hogy a választó „tét nélküli” szavazáson könnyebben hallgat a szívére, mint az eszére, tehát nem tart attól, hogy a küszöb táján tanyázó kedvencére adva szavazatát, az kárba vész.

Bokros Lajos és Dávid Ibolya. Elöl és hátul
© MTI
Az is lehet persze, hogy a bojkottot hirdető pártoknál szerepet játszott: a vártnál nehézkesebben ment az ajánlások összegyűjtése. A MIÉP május 8-iki nyilatkozata mindenesetre erről árulkodik: „A MIÉP elnöke közli, hogy a párt az EP-választáson nem indul, mert a Jean-Marie Le Pennel történt súlyos diszkrimináció ezt erkölcsileg és politikailag lehetetlenné teszi. [Módosították az EP házszabályát, hogy a parlament alakuló ülését korelnökként ne vezethesse a 80 éves Le Pen. – A szerk.] A kampánystáb ugyanakkor azt jelenti, hogy az autófeltörés miatt elvesztett ajánlószelvényeket csak részben sikerült pótolnia, a nyilatkozat kiadásának idején mindössze 20 058 darab ajánlószelvény áll a párt rendelkezésére. Arra pedig, hogy a bennünket önzetlenül támogató nemzettársaink adatait piszkos kezek vizsgálódásainak tegyük ki, nem érezzük felhatalmazva magunkat. Ennyit nem ér ez a szánalmas komédia.”

Cédulahalászat

A kiterjedt országos szervezettel bíró pártoknak persze jóval könnyebben ment az ajánlószelvények összegyűjtése, mint a kicsiknek. Ebben az értelemben akár megtévesztő lehet, hogy az Jobbik idén tíz nappal korábban állított listát, mint az MSZP, és hússzal hamarabb, mint a Fidesz. 2004-ben a Munkáspárt előzte meg tíz nappal a Fideszt, hogy aztán a választásnál Orbán pártja 46 százalékot verjen Thürmerére. A nagy pártok lassúságát az magyarázza, hogy törekednek a „túlgyűjtésre”, vagyis igyekeznek a kicsik és egymás elől elhalászni a kopogtató-cédulákat, vélhetően nemcsak azért, hogy kiszorítsák riválisaikat, hanem hogy – egyébként törvénytelen módon – naprakész adatbázist építhessenek potenciális választóikról. Hasonló mögöttes szándék húzódhat meg a Fidesznek az EP-kampánnyal párhuzamosan futó aláírásgyűjtési akciója, az úgynevezett „három csapás” mögött is.

Az idei választási szabályok csak annyiban különböznek az öt évvel ezelőttiektől, hogy 24-ről 22-re csökkent a Magyarország által az EP-be delegálható képviselők száma, és a pártlistán a korábbi 72 helyett legfeljebb 66 képviselőjelölt szerepelhet. A szavazók csak az első 22 nevet láthatják, a „maradékban” szereplők azonban éppúgy felválthatják a megszűnő mandátumú képviselőtársaikat, mint az előbb szereplők. A sorrend tulajdonképpen nem köti a pártokat, ők döntenek arról, listájukról ki képviselje őket az EP-ben. 2004-ben például az MDF-listavezető Dávid Ibolya helyett Olajos Péter került Brüsszelbe, illetve az MSZP-s listavezetők, Kovács László és Horn Gyula sem lett EP-képviselő.

A nyolc magyar listaállítóból öt gyakorlatilag azonos a 2004-essel. Az SZDSZ, a Munkáspárt, az MSZP, az MDF, illetve a Fidesz (most kiegészülve az állandó tartozékának számító KDNP-vel) öt éve is indult. A Szűrös Mátyás vezette Szociáldemokrata Pártot, a Magyar Nemzeti Szövetséget (MNSZ) és a MIÉP-et idén felváltja az MCF Roma Összefogás, a Jobbik, illetve a közös listán szereplő Lehet Más a Politika és a Humanista Párt LMP–HP trojkája.

Öt éve a pártok 321 jelöltet neveztek meg, idén 330-at. Az MSZP és a Fidesz–KDNP mellett most az MDF is kihasználta a teljes keretét, a legvisszafogottabb az SZDSZ, ők csak 22 képviselőjelöltet neveztek meg.

Kevesebb doktor és nő, több háromnevű

Orbán Viktor. Hátul és elöl
© MTI
A képviselőjelöltek 22 százaléka, 71 fő újrázó, vagyis pártja ismét indítja. Emellett hat olyan is akad, aki most más listán szerepel, mint 2004-ben. A Fidesz listáján helyet kapott három egykori MDF-es EP-képviselőjelölt: Ékes József László (18.), Lezsák Sándor (58.), illetve a Bokros Lajos listavezetése miatt pártjával bajuszt akasztó Olajos Péter (34.). A Jobbik két egykori MNSZ-es indulóval, Zsiga Dániel Gáborral (6.) és Rozgonyi Ernővel (9.) erősítette sorait, és helyet kapott ifj. Hegedűs Lóránt felesége is (8.), akit öt éve a MIÉP indított.

A Fidesz 66 jelöltje közül minden második újrázik (30 a párt, 3 pedig az MDF 2005-ös jelöltje volt). A legnagyobb elvándorlás a Munkáspártnál volt, a jelölteknek csak a 14 százaléka maradt.

A nevük előtt doktori címet viselők kissé megritkultak. Öt éve 104 fő (az indulók 32 százaléka) volt ilyen, idén 90 (27 százalék). Ennek azonban nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen például Schmitt Pál nevéről is lehullt a dr. - nem tudni, a politikus plebejus fordulatát megjelenítendő vagy csak figyelmetlenségből. Igaz, a Fidesz listáján még így is a legtöbb, 29 doktor szerepel (jelöltjeik 44 százaléka). Meghökkentő módon az értelmiségi tömörülésnek számító LMP–HP csak egy doktort indít, de lehet, hogy a fiatalabb korosztályoknál már nem akkora sikk a tudományos cím szerepeltetése.

Érdekes módon számban és arányban is csökkentek a női jelöltek: 71-ről 68 főre, 22-ről 21 százalékra. Nem meglepő, hogy a hagyományosan hímdominanciájú Fidesz és Munkáspárt idén sem kényezteti el politikusnőit (15, illetve 14 százaléknyi nő), ám az asszony, jelesül a Dávid Ibolya vezette MDF még ennél is kevésbé feminin a maga 11 százalékával. Az MSZP ezen a téren jól teljesít, nem csak azért, mert listájukat a „három grácia”, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita vezeti, hanem mert húsz nőt indítottak (30 százalék), arányaiban csak az LMP–HP előzi meg őket (39 százalék). A legmeghökkentőbb, hogy a korábban a parlamenti női kvóta mellett kardoskodó SZDSZ-nek mindössze 5 női indulóra (23 százalék) futotta. A liberális férfiak „áttörését” az is mutatja, hogy öt éve még gyakorlatilag minden második jelöltjük nő volt.

Nem tudni rá a magyarázatot, de alaposan megnőtt a két keresztnévvel szereplők száma és aránya: 51 főről 67-re, 16 százalékról 20-ra. Miközben Munkáspárt és az MCF listáján egyáltalán nincs ilyen személy, a Fideszén 15, az MSZP-én 28 (!) ilyen szerepel. Külön érdekessége a dolognak, hogy számosan vannak olyanok, akik 2004-ben egy keresztnévvel, idén pedig kettővel jelöltetik magukat: mások mellett a Fidesznél Járóka Lívia Renáta, Schöpflin György András, Gyürk András János, Őry Csaba György, az MSZP-nél Fazakas István Szabolcs, Dobolyi Alexandra Csilla, Lévai Katalin Virginia, Szabó Zoltán Gábor vagy Tüttő Kata Zsuzsanna neve is kibővült.

Azt hihetnénk, hogy karakterre (betűre, írásjelre) – szóköz nélkül – leghosszabb hivatalos neve az MDF-es Habsburg-Lothringen Pál Györgynek van (28 karakter), ám ő csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhat vele a második MSZP-s Hoffmann-né Hetesi Noémi Adrienn (29) és a toronymagasan első MCF-es Daróczi Sándor Józsefné Baranyi Zsuzsa (34) mögött.

Csúszkálás a listákon (listahely 2009-ben 2004-hez képest)
+ előrelépés; – hátracsúszás

Pártok

Fidesz-KDNP

SZDSZ

Munkáspárt

MSZP

MDF

Előrelépő

Hammerstein Judit
+31

Béki Gabriella,
Wittinghoff Tamás,
Gusztos Péter
+2

Kovács István
+8

Szabó Vilmos
+53

Makay Zsolt
+31

Hátracsúszó

Semjén Zsolt
–45

Demszky Gábor
–2

Winkler Károly
–13

Bácsi Zoltán
Tibor
–26

Lévai Zoltán
–40

A nyolc lista jelöltjei (Oldaltörés)

Fidesz-KDNP

Schmitt Pál EP-képviselő, egykori főpolgármester-jelölt, majdnem Fidesz-alelnök lett 2007 májusában, amikor a kongresszus napján „váratlanul” felkérték az EP-választás levezénylésére, s már ekkor felmerült, hogy ismét ő vezetheti a párt listáját. Később kiderült, tényleg ő vezeti, de a kampányfőnök Gyürk András lett. Érdekesség, hogy Orbán Viktor is felkerült a listára, mégpedig az utolsó helyre. Öt éve még Szájer Józsefen, Őry Csabán és Glattfelder Bélán kívül alig volt első vonalbeli fideszes politikus vagy az Orbán-kormány egykori tagja, hogy most alsó hangon is másfél tucatról beszélhessünk. Áder János, Deutsch Tamás biztos befutó, míg a hátsó régiót erősíti például Martonyi János, Fónagy János, Matolcsy György, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Varga Mihály vagy Pokorni Zoltán. Utóbbiak bizonyosan káderpolitikai megfontolásból kerültek a lajstromba, mondván, alkalomadtán Brüsszel elegáns útja lehet a levezetésnek.

Egyedül a Fidesz-KDNP volt képes arra, hogy igényes és egységes arculattal készüljön az EP-választásra. Látszik, hogy volt fotósuk, fodrászuk, stylistjük, ami mellékesnek tűnhet ugyan, mégis némi komolyságot kölcsönöz ennek az egész ügynek. A párt ugyancsak tisztességesen összeállított honlapjának, a fidesz.hu-nak az eszmei értékéből persze sokat levon, hogy tele van összelopkodott, engedély nélkül leközölt újságcikkekkel.

Örvendetes azonban az, hogy roma képviselőjüket, Járóka Líviát még a korábbinál is biztosabb befutó helyen szerepeltetik (akkor 8. volt, most a 7. a listán), valamint az, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, Kósa Ádám is ott a listán, 12.-ként. Az általa már most megfogalmazott javaslat, vagyis hogy a jelnyelvet az EU-ban a 28. hivatalos nyelv rangjára emeljék, inkább tetszik ugyan  fontoskodásnak (jelnyelvből sem csak egy közös létezik), az mégis jelentőségteljes dolog, hogy Magyarország küldheti az első siket képviselőt az Európai Parlamentbe. A Fidesz integráló párt, Kósa Ádám YouTube-os kampányfilmjét például siketek is megtekinthetik, hiszen feliratozva van. Na, de miért csak az övé?

Újabb érdekességek is akadnak azért a Fidesz-KDNP közös listáján. "Arról van szó, hogy nekünk szükségünk van káderekre, akik megbízhatóak" - mondta a 2006-os választások előtt Bagó Zoltán az MDF-es jelölt Romsics Imrének, amikor arra akarta rávenni, hogy lépjen vissza a javára. Ügyükről később bíróság mondta ki, hogy mégsem fenyegetés volt. Nyilván csupán kérés. Ámbár az eset után visszaléptették ugyan Bagót Kalocsán, a pártból nem tették ki, s az őszi helyhatósági választásokon már visszatért, ezúttal pedig az EP-lista 15. helye az övé. Hiába, a megbízható káderekre mindig szükség van.

Gulyás Gergely neve ugyancsak ismerős lehet: Gyurcsány Ferenc lemondását követően egy ismeretlen "civil" alkotmányjogász hívta fel a figyelmet arra, hogy a bizalmatlansági indítvány ilyetén felhasználása alkotmányellenes. Ebből persze egy szó sem volt igaz, de pártjánál nyilván értékelték ügybuzgalmát. A pszichológus végzettségű Hankiss Ágnes jelenléte a lista 13. (ugyancsak befutó) helyén pedig ugyancsak érdekes, hiszen a VEKE-s Vitézy Dávid édesanyja szegről-végről még Orbán Viktornak is rokona. Egyébiránt régi fideszes káder, elsősorban onnan ismerjük, hogy különféle jobboldali hírcsatornák műsorvezetői posztját látja el, és az Orbán-kormány alatt irányíthatta az átalakított Petőfi Irodalmi Múzeumot. Olajos Péter, aki az elmúlt öt évben még MDF-es jelöltként próbált "közel férkőzni a láthatatlan belső hálózathoz”, idén aligha kísérelheti meg ezt: áprilisban kilépett az MDF-ből, a Fidesz listájára pedig felkerült ugyan, de csak 34.-nek. Persze nem lehet kizárni, hogy új pártja majd a parlamenti választásoknál kárpótolja.

SZDSZ

SZDSZ-es plakát. Felül és alul
© MTI
Szent-Iványi István öt évvel ezelőtt a második volt a listán, igaz, az még akkor befutó helynek számított a pártban. Most már ez az első hely sem feltétlenül az, ráadásul az egyébként külügyi kérdésekben magát rendszeresen exponáló és elfogadott szakpolitikusnak számító képviselő esélyeit rontja, hogy – egy felmérés szerint – csak a választók fele ismeri. Ebből – s csakis ebből – a szempontból nemcsak a Bokros Lajost jelölő MDF taktikázott jobban, de a 61 százalék által ismert Morvai Krisztinát előretoló Jobbik is. (A felmérés szerint az összes listavezető népszerűsége 40 és 50 pont között tanyázott márciusban.)

Az SZDSZ EP-listáján Mohácsi Viktória hiánya a legszembetűnőbb, a romák érdekeit Európában nagy vehemenciával képviselő politikus nemhogy befutó helyen nincs, de még a listán sem. Igaz, korábban sem egyből jutott mandátumhoz: a listavezető Demszky Gábort pár hónapos EP-képviselősége alatt nemcsak a sajtó ekézte (nyaralóügy és terepjáróügy), de a közigazgatási hivatal vezetője is összeférhetetlennek minősítette két betöltött pozícióját. Demszky ezek után diadalittasan jelentette be, hogy „Budapestet választja”, így a listaharmadik Mohácsi mehetett Brüsszelbe. A kérdés most már csak az, hogy mit keres újfent az EP-listán Demszky.

Roma politikus azért így is akad a liberálisok listáján, mégpedig a negyedik helyen: a Pázmány jogi karát elvégző Ignácz József jelenleg az ország tíz leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségének egyikéhez, a sellyeihez tartozó Besence község polgármestere, aki tavaly a HVG-nek azzal büszkélkedett, hogy a monoki modellel ellentétben ők valóban munkát adnak segély helyett. Ugyancsak elmaradott térségben, a szabolcsi Uszkán tizenöt éve polgármester a lista 14. helyén szereplő Sértő-Radics István.

Konrád György író SZDSZ-es alapító volt, és többször szerepelt az SZDSZ kompenzációs listáján az országgyűlési választásokon. Esetében feltétlenül felfedezhető a jelöltállító pártoknak az a törekvése, hogy a listáikat olyan figurákkal dúsítsák, akik legalábbis voltak már külföldön, gyűjtöttek valamilyen nemzetközi tapasztalatot, s Konrád mégiscsak a Berlini Művészeti Akadémia elnöke volt. Hogy ennek mi értelme abban az esetben, ha esélytelen pozícióból indítják őket, azt aligha sikerült még kimutatni. Konrád persze ismert és kedvelt író is.

MCF Roma Összefogás

Európában egyedüli roma tömörülésként sikerült listát állítania Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke pártjának. Az utolsó pillanatban hitelesített húszezer ajánlást ugyan a Jobbik hevesen vitatta, de hiába. Korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy egy nemzetiségi cigány párt bekerülési eséllyel induljon országos választáson. Ennek most sincs túl nagy sansza. Ezzel együtt a romákat ért támadások, a Magyar Gárda és a Jobbik nyílt, illetve a közvélemény erősödő cigányellenessége lehetőséget ad egy cigány párt megerősödéséhez, még ha nem is biztos, hogy az a 2006-os parlamenti választáson összesen 4500 voksot szerző MCF lesz. A Roma Összefogás elsősorban a Jobbikkal szemben fogalmazza meg önmagát. Nagy meglepetés lenne, ha a fideszes Járóka Lívián kívül másik magyar cigány képviselő is tagja lenne az új EP-nek.

Kiss Zsolt (1.). A listavezető nem csak az országos, de a roma közéletben is teljességgel ismeretlen. Nem tudni, mi késztette arra Kolompár Orbánt, az MCF erős emberét, hogy a nyírségi születésű, 21 éves közgazdász hallgatót a lista elejére állítsa. A jelölt szavakészsége aligha. „A cigányság csendben ordít, amibe az ég is beleremeg. Én felvállaltam a harcot a cigányságért, de ebben a harcban én csak a kard éle vagyok” – nyilatkozta kampánynyitóján a listavezető.

Magyar Elemér (6.). Azon kevés egykori ügyész egyike, aki már a rendszerváltás előtt részt vett a független jogvédő mozgalomban. Ma ügyvédként tevékenykedik. A Magyar Helsinki Bizottság és a NEKI megbízottjaként több jelentős perben is eljárt, amelyeknek a sértettjei vagy károsultjai cigányok voltak. Talán a legismertebb ezek közül a magát felakasztó Pusoma Dénesé, aki évekig volt fogva tartva, mert emberölés miatt ítélték el – ártatlanul. Az ügyről drámát írt, amelyből Ragályi Elemér filmet rendezett. Magyart a bűnök világa se tette morózussá, humoros könyve, a Kezdő bűnözők kézikönyve a jurátusok kedvenc olvasmánya, fiai háromdimenziós rajzfilmjének, az Egon és Döncinek pedig ő írta a forgatókönyvét. „Vannak, akik a kettős állampolgárságért harcolnak, én azokért harcolok, akiknek még egy se jutott” – fogalmazta meg politikai krédóját. A jelölt szkeptikus a gyűlöletbeszéd büntetőjogi tiltását illetően, szerinte politikai eszközökkel kell gátat vetni a fasizmusnak, aminek csírái a Jobbiknál és a Magyar Gárdánál is megjelentek.

Kolompár Orbán (11.). Példamutató szerénységgel hátra soroltatta magát a listán a párt- és OCÖ-elnök. Van is mire szerénynek lennie, hiszen több büntetőügyi eljárás folyik ellene. Tavaly vádat emeltek ellene jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt. Eszerint az általa vezetett Kiskunmajsai Cigány (Roma) Kisebbségi Érdek-képviseleti Szervezet az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól 13 millió forint visszatérítendő támogatást kapott a roma népesség munkaerő-piaci versenyképességének javítására, amiből 7,2 milliót hívtak le, de a teljesítést az ügyészség szerint hamis tartalmú számlákkal igazolták. Egy 200 millió forintot meghaladó kár ügyében is folyik nyomozás, emiatt is meggyanúsították Kolompárt, aki tagad, és politikai támadásról beszél. Tavaly így világította meg saját helyzetét: „Aki a roma út elé fekszik, azon át kell taposni könyörtelenül. (….) Vannak olyan politikusok, akik olyanok, mint a hiénák, parazitákat hordoznak testükön, és azokat küldik csatába maguk helyett. (…) A hiénákat ki kell magunk közül kergetni, és le kell őket ölőszerrel gyomirtózni. (….) Az elmúlt hat évben kinőtte magát az oroszlán, akit a hiénák el akartak ejteni.” Az is igaz, hogy Kolompárnak a romák elleni támadások és a nyílt cigányellenesség elleni harcos kiállása növelheti elfogadottságát a romák körében.

Choli Daróczi József (16.). A pártok régebben listáikon szívesen szerepeltettek művészeket, sportolókat, nem politikus közszereplőket. Ez a szokás mindinkább elhalványodik. Az MCF most talán a legismertebb élő magyar roma írót indítja, aki sokat tett annak érdekében, hogy a lovári, a romanesz igazi irodalmi nyelv legyen. Az idén hetvenéves Choli az Újszövetség mellett a Kommunista kiáltványt is átültette romára. Nem értelmiségiként kezdte, az ötvenes években bányász volt, majd 1956-ban disszidálni próbált, elkapták, tíz hónapra börtönbe dugták, Antall Józseffel is egy cellában volt. A hetvenes években képesítés nélkül tanár lett, majd a Csavargyár utcai munkásszálló igazgatójaként cigányklubot szervezett, amely a „cigány ébredés” otthona lett. 1985-ben a Hazafias Népfront Országos Cigánytanácsának vezetője. A rendszerváltás után több hatalom közeli roma szervezetben fordult elő, amelyek többnyire vele legitimálják magukat. – Kikerülhetetlen, hogy a cigányság jövőjéért kiálló emberek ne legyenek közszereplők – véli Choli Daróczi.

Munkáspárt

„Tudjuk a kiutat, el is indultunk rajta” – mondta Gilicze Attila, a Munkáspárt elnökségi tagja, a „kommunista a papok között”, a lelkészképzőbe járó munkásember. Ő a második helyezett a párt EP-listáján, a rajtpozíciót természetesen Thürmer Gyula foglalja el. A Munkáspárt vezetője minden bizonnyal azt gondolta, hogy Thürmerből egy nem is elegendő, ezért június 7-én lánya, Thürmer Marianna is ringbe száll. Ő egyébként eddig sem tartotta távol magát a politikától, ám megállt a ferencvárosi 12. választókerületének kb-képviselői posztjánál. Egy darabig feltehetően marad is ott, az EP-listán ugyanis csak 26. Csodák persze előfordulhatnak, de öt évvel ezelőtt a Munkáspárt nagyjából az 5 százalékos bejutási küszöb harmadáig ért csak fel.

MSZP

Göncz Kinga. Alul és felül
© MTI
Az öt évvel ezelőtti eredményt a legtöbben kudarcként élték meg az MSZP-ben, ma nincs olyan szocialista politikus, aki szó nélkül ne fogadná el az akkor szerzett 34,3 százalékot és kilenc mandátumot. Az európai mércével kormánypártként mérve tisztes helytállás mégis elindította azt a bomlási folyamatot, amely rövid úton Medgyessy Péter bukásához vezetett. Az MSZP biztosnak és tetemesnek látszó vereségén túl aligha lehet kiszámítani, mi történik majd június 7. után. Nem lehet kizárni, hogy egy MSZP számára katasztrofális eredmény a Bajnai-kormány bukásához és új választások kiírásához vezet. Mint ahogy azt sem, hogy jövő tavaszig minden marad a régiben. A lista mindenesetre még Gyurcsány Ferenc szája íze szerint készült. A befutó helyekre Göncz Kingán kívül a korábbi EP-delegáció erős emberei kerültek.

Göncz Kinga Mária (1.) A különféle baloldali kormányokban mindinkább az MSZP jolly jokerének hálátlan szerepét betöltő volt külügyminiszter kisebb meglepetésre került a lista élére. Mind a szociális szakma, mind külügyi szakértők határozottabb miniszterkedést vártak volna tőle, de nagyobb hibát egyik beosztásában sem vétett. Mindezzel bizonyította diplomáciai érzékét, és hogy pszichiáterként szerzett elmegyógyintézeti tapasztalatait a politikában is képes kamatoztatni. Amidőn Ján Slota szlovák nacionalista napi rendszerességgel támadta meg – egyebek mellett „kócos asszonynak" nevezte –, még a széljobb is felfedezte Göncz Árpád egykori államfő lányának patrióta erényeit.

Gulyásné Gurmai Zita (3.). Kritikusai talán azt mondhatják, az MSZP-s káderpolitika egyik legnagyobb talánya, miként ívelhetett ilyen magasra Gurmai karrierje. Igaz, a szerénység biztosan nem tartozik erényei közé: „a 90-es évektől kezdve a közélet és a civil szféra egyik emblematikus szereplőjévé váltam” – vall magáról honlapján. Mindenesetre sokat elárul a szocialista nőmozgalomban dúló fergeteges versenyről, hogy jelöltünk 1995 óta különféle, egyre magasabb vezetői pozíciókban szolgálhatja azt. Az európai szocialisták Gurmai-vezette nőszervezetének legsikeresebb kampánya a Piros lapot a prostitúciónak volt, amelynek keretében több tízezer aláírást gyűjtöttek a 2006-os foci-vb idején elharapózó kényszerített prostitúció elleni fellépés érdekében. Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy 2007-ben uniós szakújságírók szavazatai alapján politikai kampány kategóriában az Év képviselője lett.

Tüttő Kata Zsuzsanna (19.). Nem akármi egy kormánypárt EP-listájára 24 évesen felkerülni, még ha csak a 19. helyre is. Az, hogy öt év múlva még ugyanarra a helyre fut be, már nem szédületes karrierívről árulkodik, de még így is tiszteletreméltó. De megvan ennek is a magyarázata. Az 1980-ban született Tüttő persze nem EP-képviselőjelöltként kezdte az MSZP-ben, hanem ifjú szocialistaként. Alig volt például 20 éves, amikor a párt Közgazdasági Tagozatának az elnökségi tagja lett, ami szép teljesítmény egy főiskolai hallgatótól. 22 évesen fővárosi képviselő, 26 évesen már a milliárdokról döntő pénzügyi és közbeszerzési bizottság elnöke. Állítása szerint élettársa, Leisztinger Tamás nagyvállalkozó azért mond le sok fővárosi üzleti lehetőségről, hogy Tüttő ne kerüljön összeférhetetlen helyzetbe. Mi lenne, ha nem tenné? Jelöltünk 2007-ben azt nyilatkozta: „csak nagyon hosszú távon vannak nagypolitikai ambícióim.” Mi lenne, ha volnának?

Jobbik

Morvai Kriszina telefonál. A Jobbik hangja
© Stiller Ákos
A szélsőjobbos párt mintegy két éve sistergős istennyilaként csapódott be a magyar politika kétpárti állóvízébe, és ver mind nagyobb hullámokat. Az ELTE bölcsészkaráról indult szerveződés előbb ifjúsági szervezetként, majd 2003-tól pártként kereste helyét valahol a Fidesz és a MIÉP környékén. A demonstratív karácsonyi keresztállítás vagy az uniós bojkott kevés hívet szerzett nekik, amikor aztán Vona Gábor vette át a párt vezetését, megtalálták a kulcstémájukat: a cigánykérdést – a többi hagyományos szélsőjobbos eszmét és gyakorlatot pedig csomagban kínálják mellé. A Magyar Gárda megalakítása politikai marketing szempontjából telitalálatnak bizonyult, igaz, működése törvénytelen (tudjuk, még nem jogerősen). A párt európai listáján éppúgy ott vannak a magyar szélsőjobb megszokott arcai, mint az ifjú farkasok és a csalódott kisegzisztenciák.

Morvai Krisztina (1.). A büntetőjogász listavezető 1998-ban alapvető monográfiát közölt a házasságon belüli erőszakról Terror a családban címmel, amely helyett azonban inkább a tavalyi, Magunkfajták című pamfletjét tartja érdemesnek megemlíteni a Jobbik honlapján közölt életrajzában. Nem tudni, azért-e, mert új környezetében nem veszi ki jól magát az ultraliberálisnak számító téma, vagy pedig valóban fontosabbnak érzi mostani tevékenységét. Az ENSZ női esélyegyenlőségi bizottságából való viharos távozás után és a 2006 őszi kormányellenes tüntetések nyomán a rendőri erőszakot kivizsgáló, ellenzéki színezetű Civil Jogász Bizottságban találjuk. S alig egy év múlva már ő vezeti a párt EP-listáját, rendőrökkel csatázik, ostorozza a „szűk hatalmi elitet”, levelet ír a gazdáknak, felfedezi magában a katolikus úrasszonyt, és valószínűleg a politikusok közül a legtöményebben használja a „magyar emberek” szintagmát. A sajtó az utóbbi időben megszellőztette, hogy megromlott kapcsolata Vonával, ezt azonban határozottan cáfolja, noha a Magyar Gárdától finnyásan elhatárolódik.

Szima Judit (4.). A gyógypedagógusból és óvónőből rendőrré lett érdekvédő az egyik alapítója és máig vezetője a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetnek, amellyel a Jobbik minap írt alá a parlamenti pártok által élesen támadott együttműködési megállapodást. „Akik az elmúlt húsz évben a rendszerváltás egyre keserűbb kenyerét ették eddig, felismerik annak a szövetségnek a nagyszerű lehetőségeit a jövőre nézve, amelyet a TMRSZ és a Jobbik az ország lakosságának érdekeit szem előtt tartva köt meg egymással” – méltatja a paktumot Szima. Fricska az élettől, hogy tavaly ősszel, amikor az ő aláírásával terjedt egy rendőröknek szóló levél, amely a Magyar Gárdába való belépésre buzdított, az érdekvédő élesen kikelt az őt „lejárató kampány” ellen. Azóta eljött a „nagyszerű lehetőség”.

Rozgonyi Ernő (9.). A jelölt élete maga a magyar történelem. Középosztályi család, az államosítás során elveszített vagyon, megakadályozott felsőfokú tanulmányok, sorkatonaság 1956-ban, jóval harminc felett főiskolai tanulmányok. „Felfigyelt rám a Pénzügyminisztérium egyik vezetője, és az akkor bimbózó »új gazdasági mechanizmus« jeleként felkért, legyek a munkatársa” – indult el 1966-ban Rozgonyi minisztériumi karrierje, amit egy koholt izgatási ügy sem tört meg. Aztán jött a Szövosz, ami a rendszerváltás idején összedőlt, a káderhiánnyal küzdő Antall-adminisztráció hívja, és a Kincstári Vagyonigazgatóság gazdasági igazgatója lesz, 1995-ben nyugdíjazzák. 1998-tól 2002-ig a MIÉP parlamenti képviselője, 2005 nyara az MNSZ EP-listájának a 10. helyén éri.

LMP-HP

A Lehet más a politika! és a Humanista Párt legérdekesebb figurái a természetes színezék szerepét töltik be, s jobbára az EP-lista hátsó felében kaptak helyet. Cserhalmi György miatt az idősebb, Lovasi András miatt a fiatalabb hölgyek szavaznak tán az LMP-re, Fullajtár Andrea miatt pedig akár az összes férfi. Az LMP részéről persze külön érdekesség, hogy nem küldte listára talán legismertebb arcát, az egykori TASZ-os, a 2006-os rendőri túlkapások elszámoltatását komolyan forszírozó Schiffer Andrást. Döntésük persze érthető is, hiszen Schiffer gyakori szereplése ellenére sem lehet igazán közismert, inkább amolyan karót nyelt elméleti szakembernek tűnik, amelyből már így is akad egy-kettő a listán.

Sokkal üdítőbb jelenség az első helyre sorolt Szabó Tímea, különösen más pártok kádereihez képest. Más korosztály, más pályaív: kommunikációs és külföldi jogi tanulmányok, válsággócokban végzett nemzetközi tudósítói munka, jogvédelem, menekültügy, egyszóval széles látókör és felelős szemlélet. Na, de ha Schiffer ismertsége kevéssé átütő, akkor Szabó Tímeáról ez még inkább elmondható. És ugyanez áll a humanisták által a harmadik helyre küldött Várady Tiborra: kampányvideóin bemutatott kínos esetlensége nyomán nehezen képzelhető el, hogy kivonul Brüsszelbe, s ott majd harap. Felbukkan a listán Mile Lajos is, egykori MDF-es képviselő, majd a szépemlékű Szabó Iván-féle Magyar Demokrata Néppárt alelnöke, egészen a legutóbbi időkig a Magyar Hírlap, majd az annak törzsgárdájából alakult Zóna.hu portál szerzője, okleveles Európa-szakértő és novellista. Annyi legalább természetessé vált, hogy magára valamit adó párt roma jelöltet is indít az EP-választáson. (A Jobbik értelemszerűen nem tartozik közéjük.) Az LMP-HP listáján Osztolykán Ágnes politológust találjuk, a Soros Alapítvány korábbi roma programokért felelős menedzserét, aki később az agrártárca romaügyi referense lett. Tizenkettedik helye persze jelképes.

MDF

A legnagyobb zajjal alakult ki ez a lista, és akár az MDF végét is elhozhatja. A parlamenti frakció mindenesetre azóta már szétugrott, és új EP-mandátum nélkül aligha lehet újra összeterelni. Márpedig a közvélemény-kutatások nem sok jóval kecsegtetik Dávid Ibolyát és maradék csapatát. Bokros Lajos és Habsburg György csatasorba állításával nagyot kockáztattak, de néhány napig úgy tűnt, a kezdeményezést magukhoz ragadhatják. Az MDF-en belül azonban túl nagy arányban voltak azok, akik berzenkedtek, Dávid Ibolyáék listája alig ment át. Nem beszélve arról, hogy Gyurcsány Ferenc távozásával nagyot fordult a világ, és a csődgondnoknak jelentkező Bokros Lajos kínos helyzetbe került, amikor visszautasította a baloldal hívó szavát. Noha a lista vezetőjeként aligha tehetett mást.

Bokros Lajos (1.). Néhány hónapja még rendíthetetlen tekintélye volt az ország kisebbik, a technokráciától és a gyökeres változásoktól nem irtózó része előtt. Nimbuszát a róla elnevezett kiigazítási program alatt alapozta meg 1995–1996-ban, amely lehetővé tette a gyorsuló gazdasági növekedést. Később a Világbank igazgatója lett, majd hazatelepülve a CEU professzora. Azon kevés közgazdászok egyike, akiknek van erős víziójuk a társadalomról, és ennek hangot is ad. Megjelenése az MDF-nél csak azokat lephette meg, akik látták, felkínálkozásai nyomán az MSZP mennyire elutasító. Ha egy hónapot vár, ma lehet, hogy ő a miniszterelnök.

Habsburg-Lothringen György Pál (2.). Az utolsó magyar király unokája 1993-ban települt Magyarországra. Diákként az iszlám világa, a spanyol történelem és média egyaránt izgatta. 2002-ig a Tv2 tulajdonosának igazgatótanácsában tevékenykedett, nem csoda hát, ha esküvőjét Eilika von Oldenburg hercegnővel éppen ez a tévé közvetítette. Ma a Habsburg Consulting Kft. igazgatója, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az unióban, a Magyar Vöröskereszt elnöke és az MDF plakátarca. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megvan az ír partokra sodródott kísértethajó tulajdonosa

Megvan az ír partokra sodródott kísértethajó tulajdonosa

Eladta egyik közös ingatlancégét a Garancsi-Hernádi-Csányi hármas

Eladta egyik közös ingatlancégét a Garancsi-Hernádi-Csányi hármas

Kezdődik a mohácsi busójárás

Kezdődik a mohácsi busójárás

A NAT-ról kérdezte az ombudsmant, nem kapott egyértelmű választ Szél Bernadett

A NAT-ról kérdezte az ombudsmant, nem kapott egyértelmű választ Szél Bernadett

Tényleg csak 180 km van ebben az eladó 1989-es Ferrari Testarossában

Tényleg csak 180 km van ebben az eladó 1989-es Ferrari Testarossában

Lehetséges-e nemet váltani, vagy nem nélkül élni?

Lehetséges-e nemet váltani, vagy nem nélkül élni?