szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A válság társadalmi hatásait tervezi enyhíteni a kormány: gyermekes családok, kisnyugdíjasok és munkájukat elveszítők, valamint a megemelkedett törlesztőrészletek miatta bajba kerülők számíthatnak segítségre.

A pénzügyi kockázatok kezelése történt először, második lépésben a gazdasági növekedés biztosítása volt a cél, s most harmadik lépésként a társadalmi hatások kezelése következik - hangzott el a mai kormányszóvivői tájékoztatón. A válság társadalmi, szociális hatásainak kezelésére tervezett programokról Kiss Péter, a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter számolt be.

Eszerint a támogatás szempontjából kiemelt csoportokat a gyermekes családok, az állásukat elveszítők és kisnyugdíjasok jelentik. A cél, hogy az érintettekhez a támogatás igénylését követő 30 napon belül megérkezzen a pénzbeli segítség - mondta a politikus.

A szociális krízist kezelő programra azok lesznek jogosultak, akik az önkormányzati segélyezés lehetőségeit kimerítették, illetve a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért, vagyis 57 800 forintot. A program keretein belül egyszeri, 20-50 ezer forintnak megfelelő összeget kaphat legkevesebb 50 ezer család. Bár Kiss Péter azt is hozzátette, hogy amennyiben magánszemélyek és szervezetek karitatív tevékenységével is számolnak, akkor akár 100 ezer családnak is juthat támogatás.

A méltányossági nyugdíjkeret emelése is szerepel a tervek között, amely a kisnyugdíjasokat érintené, illetve egyedi támogatást is nyújtana. Erre közel félmilliárd forintja van a kabinetnek, s közel 40 ezer nyugdíjast érinthet. Cél a 65 felettiek utazási kedvezményeinek megtartása, s ennek kapcsán arról is beszélt a szocialista honatya, hogy 2011-ig átláhatóvá szeretnék tenni kedvezmények rendszerét.

A lakáshitelük miatt nehéz helyzetbe kerülők állami garanciája a tervek szerint nemcsak a munkájukat elvesztőkre vonatkozna, hanem kiterjesztenék azokra az aktívakra, akiknek a törlesztőrészlete legalább 30 százalékkal emelkedett. Számukra biztosítanák, hogy két éven keresztül az eredeti törlesztőrészletet, s nem a megemelkedett összeget kellene fizetniük. Ezzel az intézkedéssel a kormány közel 360 ezer érintetett céloz meg.

További tervezett intézkedés, hogy a bajba került családok kényszerárverezés alá vont ingatlanjai esetében az önkormányzatnak elővásárlási joga legyen, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes, önrész nélküli hitele fedezne. Így a vásárlás után bérbe adhatnák a lakóknak az ingatlant. A miniszter arról is beszámolt, hogy a lakásmaffia elleni is törvénymódosításokat terveznek beterjeszteni.

A szociális krízist kezelő programra vonatkozó intézkedésekről június 17-én fogadhatják el a kodifikált jogszabályt és augusztus 1. valamint november 1. között valósulhat meg. A méltányossági nyugdíjkeret emeléséről már szerdán dönthet a kormány.  A lakáshitelezéssel, garanciavállalással, önkormányzati elővásárlással és lakásmaffiával kapcsolatos törvénymódosításokat szerdán nyújtják be a parlamentnek, ezek a változások legkorábban szeptember 1-jével léphetnek életbe.

A programok fedezete a Kiss Péter által említett egymilliárd forinton túl az a 800 millió forint lehet, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet által megbírságolt bankok fizettek be a felügyeletnek, valamint kiegészül a miniszterelnök fizetésével és az állami vezetők juttatásának "plafon feletti" összegével - számolt be a tárca nélküli miniszter, hozztéve: magánemberek és szervezetek támogatására is számítanak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Szociális válság fenyegeti az EU-t: milliókra vár reménytelenség

Szociális válság is fenyegeti az Európai Uniót, amely a nemzetközi gazdasági válság miatt a második világháború utáni legsúlyosabb munkanélküliségi helyzettel kényszerül szembenézni – figyelmeztetett az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, Jean-Claude Juncker.

Kovács Andrea (hvg.hu) Itthon

Mit érdemel az a bűnös, aki munkanélküli?

Az esélytelenek nyugalmával: a munkaerőpiacon leginkább az apátia vár az ötven év feletti munkavállalóra. A kormányzat támogató programok sorát kínálja ugyan, de sok esetben ezek sem segítenek; ha mégis, nem tudni, mire megy az álláskereső hosszú távon, mert ezt nem vizsgálják. Segély és rokkantnyugdíj helyett munka kellene – ebben egyetért közgazdász, szociológus és még a sokat ostorozott munkanélküli is.