Vagyonadó
A parlament 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényjavaslatot. Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás.
   
Az ingatalnadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék.
   
A törvény tartalmazza azt is, hogy 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho). A vagyonadót az MSZP frakciójából ketten nem szavazták meg, Laboda Gábor és Mécs Imre. Ellene szavazott hét szabaddemokrata képviselő is, köztük Fodor Gábor.

Szja, eva, jövedéki adó
211 igen, 152 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokat. Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a meleg étkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak. Emellett megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását. A benzin jövedéki adója 2010 januárjában 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal nő. A 11 százalékos eho 27 százalékra növekszik. A rehabilitációs hozzájárulák pedig az ötszörösére emelkedik. Az evázóknak 30 százalékkal kell majd adózni.

Két évre csökken a gyes
A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett - erről hétfőn döntött az Országgyűlés 199 igen, 159 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett. Az Országgyűlés ezzel újra elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosítását.
   
A törvénymódosítás a gyes idejének csökkentése mellett azt is tartalmazza, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. A módosítás szerint nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. 2012-ig 15-16 ezer új óvodai férőhelyet hoznak létre, ami uniós források felhasználásával mintegy 13 milliárd forintba kerül. A családi napközi szabályozásán is módosítanak, egyszerűbbé téve működésüket, finanszírozásukat. A normatíva is nőne 2010-től, a jelenlegi 246 ezer forintról 300 ezerre évente gyermekenként.
   
Az MSZP soraiból Mécs Imre, az SZDSZ-ből Béki Gabriella, Gulyás József és Velkey Gábor szavazott nemmel a javaslatra.

Képviselői költségtérítés
Jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le; a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. Az Országgyűlés az alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
   
Az új, 2010. január 1-től hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és bizottsági, vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíjdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, amelyből számlák alapján írhatóak le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles.
   
A Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő a havi alapdíj 50 százalékával megegyező összegű lakhatási támogatásra jogosult. A választókerületi pótlék pedig a tiszteletdíj meghatározott százaléka, attól függően, hogy a képviselők milyen messze laknak a fővárostól.

Jövő évtől tehát minden egyes képviselő saját maga dönthet - ugyanúgy, mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat, és ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek; vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és egy becslést készít arról, hogy a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán. Aki év elején  véletlenül rosszul nyilatkozik, ugyanúgy, mint bárki más, a hatályos adótörvények szerint szankciókra számíthat, tehát többletadó-befizetést kell teljesítenie.
   
Az előterjesztő, Göndör István (MSZP) számításai szerint, ha a képviselők a 10 százalékos megoldást választják - ami a jelenlegi rendszerhez közel álló -, akkor több tízezer forintos havi nettó jövedelemcsökkenést szenvednek el. Ebből a pozícióból csak úgy tudnak kitörni, ha azt választják, hogy számlákat gyűjtenek a lakásbérletről, illetve ha a gépkocsihasználatot elszámolják üzemanyag- és kilométer-arányosan, ebben az esetben van esélyük arra, hogy a nettó pozíciója lényegesen ne változzon és ne romoljon.
   
A törvénymódosítás értelmében az alkotmányból kikerülnek a "kedvezmények" és a "költségtérítés" kifejezések, helyette azt rögzítik: az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az egymondatos alkotmánymódosítás mellett további három törvényt érint a változtatás: az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló jogszabály az új jövedelemstruktúrát tartalmazza. A másik a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely önálló tevékenységként rögzíti a képviselő tevékenységét, és annak szabályai szerint kell elszámolni. A harmadik a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó törvény: az új struktúra mellett a képviselők nyugdíjalapja továbbra is a tiszteletdíj marad.