Ez a férfi csalta ki a félmillió forintot

Dés Lászlónak - az ismert zeneszerzőnek és előadónak - adva ki magát, egy csaló felhívta az édesanyát, Magdát, azzal, hogy „nagy bajban van, és azonnal szüksége lenne félmillió forintra”. Az aggódó mama, amint tudta, összeszedte a pénzt, s és még akkor sem fogott gyanút, amikor gyermeke helyett a pénzért egy ismeretlen jelentkezett azzal, hogy Dés megkérte, vigye el neki. Csak akkor derült ki a csalás, amikor a valódi fiú telefonált és természetesen semmiről sem tudott.

„Annyira hihetetlen volt a dolog, hogy először nem mertem másra gondolni, mint hogy édesanyám összekevert valamelyik testvéremmel” –mesélte a hvg.hu-nak Dés László. „Utána a második gondolatom az volt, hogy azonnal tegyük le a telefont és hívjuk a rendőrséget.” A zenész megjegyezte, dermesztő volt,  milyen pszichológiai érzékkel képesek bizalmat ébreszteni az emberben, hogy ne gyanakodjon és csak a kért feladatra koncentráljon. Máig rejtélyes, hogy a csaló honnan tudott a mama és fia előző délutáni telefonbeszélgetéséről, ugyanis ezzel indította telefonját, és ezzel nyerte el az édesanya vak bizalmát. Désben felmerült a gyanú, hogy a csaló vagy csalók nem csupán kilesték anyja szokásait, s valakiktől – szomszédoktól, ismerősöktől – beszerezték az információkat, hanem le is hallgathatták telefonbeszélgetéseiket. Emiatt bízik benne, hogy a telefonhívások leellenőrzése a tettes nyomára vezethet. 

Szakemberek szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, mert az e célt szolgáló eszközök beszerzése nem túl költséges, még ha a lehallgatás munka- és időigényes is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője, Oláh László őrnagy szerint azonban nem ez a  jellemző, a csalók inkább ismerősöktől, szomszédoktól szerzik meg a szükséges tudnivalókat, s ugyancsak vakmerőségre vall, ha valaki az áldozat fiának adja ki magát. Egyébként – tette hozzá – a csalók korábban bevált módszereket alkalmaznak,  a tippek lényegében közkézen forognak.

Jól ismert trükk az is, hogy a bűnöző a közeli hozzátartozó ismerősének adja ki magát. Egy özvegy nőt azzal kerestek meg férjének „volt munkatársai”, hogy kollégájuk emlékére megajándékoznák a  hölgyet. Aztán miközben jöttek-mentek a lakásban, festményeket vittek el – szó szerint a falról leemelve.

A pszichológus véleménye

Bilkei Pál kriminálpszichológus a hvg.hu-nak elmondta, ezeket a csalásokat nagyrészt egyedül élő, idős emberek sérelmére követik el. A tettesek az érintettek szeretethiányát használják ki, azt, hogy a magányosan élők számára örömet okoz  jelentkezésük, az, hogy segíthetnek valamiben. „Ebben a korban az érzelmi kontroll visszamegy a gyermekkori szintre” – jegyezte meg Bilkei. A csalókról szólva elmondta,  nem túl intelligens emberek, általában alacsony iskolai végzettséggel. Betanulnak egy szerepet, amin aztán nem nagyon tudnak változtatni. „Az idősekre utazó csalók nem agresszívek, kimondottan érzelmi típusú bűnözőnek számítanak.” A taktikájuk pedig az, hogy valamilyen  személyes dologgal indítják a beszélgetést, majd miután elfogadtatták magukat,  beférkőztek az illető bizalmába, rátérnek arra, amiért jöttek, amit meg akarnak szerezni.

Elterjedt módszer az is, hogy a csalók külföldinek adják ki magukat, s arra hivatkozva kérnek pénzt a kiszemelt áldozattól, hogy balesetet szenvedtek, nincs náluk semmi. A segítőkész embernek pedig zálogként értéktelen ékszereket adnak át. A becsapott aztán futhat a pénze után, csakúgy, mint  amikor „életmentő gyógyszereket tartalmazó csomagot” vetetnek át a szomszéd számára. A 10-30 ezer forintosnak mondott küldemény sokszor teljesen üres.

Az átverésekre szakosodott bűnözők kedvelik a szolgáltatók alkalmazottjaként véghezvitt lehúzást is. Például azt állítják, hogy a vízfolyás zajmértékének az ellenőrzése vagy a lakás ionpolarizáció-szintjének a mérése a feladatuk, és jobb, ha a tulajdonos a művelet elvégzése idején a másik szobában tartózkodik. Nyugdíjasokhoz bekopogtatva rendőrnek adják ki magukat, mondván, a postás hamis pénzt hozott, s le kell foglalniuk. Az általuk adott nyugta ellenében a posta kártalanítást fizet – nyugtatják meg a gyanútlan embereket. Ez persze soha nem történik meg. Oláh László megjegyezte, a csalók kihallgatják az orvosi rendelőkben, a parkokban zajló beszélgetéseket, megkörnyékezik a szomszédokat, és nem mellékesen jól blöffölnek, amikor szóba elegyednek valakivel, vagy amikor a bűncselekményt követik el.

A bűnmegelőzési szakember szerint nem árt az egészséges bizalmatlanság, amikor  rendkívüli, nem várt esemény történik, például  amikor ismeretlen ember kér bebocsátást lakásunkba. Ellenőrizzük a személyazonosságát, kérjük el fényképes igazolványát, telefonáljunk be az általa megnevezett szolgáltatóhoz. Ha erre a lakásajtóban téblábolók közlik, hogy mindjárt visszajönnek, ne lepődjünk meg, sem azon, ha soha többé nem látjuk őket. Amennyiben mégis adunk valakinek pénzt, akkor legyen ott egy tanú. Az osztályvezető úgy véli, az a legjobb, ha az idősek egyedül senkit sem engednek be az otthonukba. A tanácsok ellenére nap mint nap akad újabb ügy a fővárosban, sőt, vannak visszatérő „ügyfelek”, mind a sértettek, mind az elkövetők között.

A BRFK a 06-1-457-5690-es telefonszámon várja azok jelentkezését, akiket átvert a fotón látható P. Sándor.

Ilyen volt P. Sándor is, akit Budapest XII. kerületében (Hegyvidéken) fogtak el július 16-án. Az 55 éves férfi két nappal korábban azzal az ürüggyel hívott fel egy, a Pasaréti úton lakó 85 éves asszonyt, hogy a lánya balesetet szenvedett, emiatt azonnal meg kell őt műteni. Az operációt azonban a társadalombiztosítás nem támogatja, s ezért a költségét, 1,7 millió forintot neki kellene kifizetnie. Az asszony felvette a kért összeget a bankból, és odaadta a lakásán megjelent P. Sándornak, aki ekkor azt mondta, hogy a költségek emelkedése miatt még 200 ezer forint kell, így összesen 1,9 millió forintot sikerült kicsalnia  az idős hölgytől.

A sikerén felbátorodott P. Sándor 48 óra múlva egy 94 éves, Hegyvidéken élő asszonynak adta be, hogy 4 millió forintba kerül a balesetet szenvedett lánya műtétje. Ám áldozata a bankfiókban csak 2,3 milliót tudott felvenni, amivel végül a csaló megelégedett. Az asszony csak ezt követően telefonált lányának, aki közölte vele, hogy semmilyen szerencsétlenség nem érte.

A XII. kerületi nyomozók szerencséjére az egyik biztonsági kamera által készített felvétel alapján felismerték a csalót. Kiderült róla az is, hogy hasonló ügyek miatt jelenleg is per folyik ellene, ám szabadlábon védekezhetett. Nem bírva ellenállni a csábításnak, P. Sándor újabb pénzszezési akciókba kezdett, csak immáron nem a főváros pesti, hanem a budai oldalán. A nyomozók a férfi lakásán megtalálták a kicsalt 2,3 millió forintot.  A férfi kezén kattant a bilincs, s ellene többek között jelentős értékre elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. 

A hegyvidéki csalónál is rafináltabb és merészebb volt az a debreceni férfi, aki egy bankot mintegy 30 millió forinttal károsított meg. Tavaly június 18-án hívás érkezett a pénzintézet debreceni fiókjához. A telefonáló egy budapesti rendőri szerv beosztottjaként mutatkozott be.  Az ügyintézővel  közölte, hogy csalás és sikkasztás miatt titkos nyomozást folytatnak, 32 millió forintról van szó, amit el kellene juttatni a nyomozó hatóságnak. Kérik a nő közreműködését, ám a felettesének az ügyről ne szóljon. A nő nem kételkedett az eljárás valódiságában, és összekészített 32 millió forintot. A csomagért egy helyi taxis ment be, és a megbeszélt helyre leszállította. A csalót, egy 34 éves helybéli férfit, a nyomozók öt hónapon át tartó nyomozás után fogták el. Kiderült, hogy csalás miatt már folyt ellene eljárás, így az újabb bűncselekmény után valószínű, hogy jó ideig nem kerül szabadlábra.

Emlékezetes az a 2008 decemberében kezdődött ügy is, amelynek célpontjai neves színészek – köztük például Berek Kati, Schubert Éva – voltak. A csaló azzal hívta fel őket, hogy elnyerték a kormány, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve néhány esetben valamelyik nemzetközi szervezet életműdíját, ami 20 ezer euró pénzjutalommal jár. Ezt viszont csak akkor tudják utalni, ha a díjazottnak van devizaszámlája. Majd megjegyezték, sokkal jobban járnak a díjazottak, ha egy nagyobb összeget helyeznek el a számlán (amihez hozzájön még a 20 ezer euró), mert akkor jobb kamatot fizet a bank. A devizaszámlát nem annál a banknál nyitották volna, ahol áldozatuk forintszámlája volt, mivel az életműdíjat odaítélő szervezet „sajnos egy másik bankba utalja a pénzt”.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlése szerint harminc idős hírességet környékeztek meg, közülük tizenöten bedőltek a csalóknak: volt, aki 2,5 milliót, de olyan is, aki 14 milliót adott át. A bűnbanda összesen 50 millió forintot csalt ki áldozataitól. Ebből eddig csak az a tízezer dollár került elő,  amit a bűnbanda  egyetlen elfogott tagja kevéssel őrizetbe vétele előtt vett át Horváth Sándor színművésztől.

Csikász Brigitta