 HVG |
Magyarországon nő a cigány származásúak által elkövetett bűncselekmények száma – jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök múlt szerdán, miután Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt.
Másnap aztán megalakult a biztonsági és rendvédelmi munkacsoport a pártban Lázár János képviselő, hódmezővásárhelyi polgármester vezetésével. Legfontosabb javaslatuk – úgymond a közbiztonság romlására válaszul – a „három sansz” (eredetiben three strikes) bevezetése: a bíróságok számára mérlegelési lehetőség nélkül, kötelező jelleggel előírnák, hogy a súlyos vagy erőszakos bűncselekmények visszaeső elkövetőit a harmadik alkalom után életfogytiglani szabadságvesztésre kell ítélni.
Emellett a rendőrség megerősítését (létszám- és fizetésemelést), valamint a büntetőeljárások gyorsítását indítványozták. Mindezek a tervek a Jobbik vezetőjének, Vona Gábornak az ötletei mellett visszafogottak; ő nemcsak a halálbüntetést állítaná vissza, de a társadalom hatékony védelmét a fegyvertartás alanyi joggá tételétől várja. Persze nem mindenki juthatna pisztolyhoz-puskához, csak az, aki érettségizett, aki nem – mint a romák többsége –, az semmiképpen sem kaphatna fegyverviselési jogot.
 Lázár János © Horváth Szabolcs |
Milyen hatása lehetne a „három húzásnak”? Lázár először a súlyos, valamint az erőszakos jelzőt vagylagosan használta, hétfőn a parlamentben viszont már súlyos bűncselekményekről beszélt. A törvénytervezet keddi benyújtásakor pedig arról volt szó, hogy csak az erőszakos, személy elleni tetteknél alkalmaznák a szabályt.
A módszer vitákat kavart a tengerentúlon is (lásd Amerikában kiszámolták című írásunkat), de az ottani szigor átültetése azért is meggondolandó, mert az USA egyes területein akadnak olyan afroamerikai közösségek, ahonnan a huszonéves férfiaknak akár harmada-fele is rács mögött van.
Szélsőséges, aránytalan szigorításoknak nem szabad utat engedni – véli Bárándy Gergely MSZP-képviselő, hozzátéve, hogy a „három sansz” széles körű alkalmazása esetén a Kossuth téri tüntetők jelentős része már életfogytiglani büntetését töltené, hiszen a barikádemelés vagy egy sörösdoboz rendőrök felé hajítása is bőven belefér a garázdaság tényállásába. A terv a jogász-képviselő szerint ellentétes az Alkotmánybíróságnak a szankciók arányosságát előíró kritériumával, ám „az átgondolt, mértéktartó szigorítást” a szocialisták sem vetik el.
 Frech Ágnes © Horváth Szabolcs |
„Automatizmussal bíróként sosem fogok egyetérteni” – szögezte le a HVG kérdésére Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, aki szerint mindig kell mérlegelési szabadságot hagyni a jogalkalmazónak. Kétségtelenül előfordultak olyan esetek, amikor a második vagy harmadik alkalommal elkövetett bűncselekmény (jellemzően családon belüli erőszak, kiskorú veszélyeztetése) miatt kiszabott súlyosabb büntetéssel talán meg lehetett volna előzni akár emberölést is, de nemzetközi összehasonlításban a magyar meglehetősen súlyos büntetési rendszer. Ezt mutatja a börtönnépességnek a lakossághoz viszonyított aránya és a kiszabott szabadságvesztések hossza is. Ráadásul feltételes szabadságra jellemzően csak a büntetés kétharmadának-négyötödének kitöltése után kerülhetnek a magyar elítéltek, míg Európában elég gyakori a félidős szabadulás, sőt előfordul az is, hogy már a büntetés egyharmada után feltételesre bocsátható az elkövető.
Nem meglepő persze, hogy a jobboldali pártok akár a bírói függetlenség erőteljes megkurtítása árán is szorgalmazzák a büntetéskiszabás szigorítását. Ezt tette Orbán igazságügy-minisztereként az MDF-elnök Dávid Ibolya, aki bevezettette az ítélkezésben az úgynevezett középmérték kötelező alkalmazását. Ellenzékben pedig emlékezetes ötlete volt, hogy a gyermekkorúakhoz hasonlóan az időseket is részesítsék fokozott büntetőjogi védelemben. Ezek nyilvánvalóan voksszerző ötletek. Ráadásul a kiindulási alapot, a „közbiztonság rettenetes romlását” sem igazolják a tények (lásd a HVG-ténytárt), a cigány elkövetők arányáról pedig adatvédelmi okokból legfeljebb becslések lehetnek.
FAHIDI GERGELY