Társadalmi igény az átláthatóság, ezért az állami tulajdonú gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tétele a politika kollektív érdeke - mondta Tóbiás József (MSZP) kedden a Parlamentben a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működéséről szóló törvényjavaslat expozéjában.
A javaslat Tóbiás József elmondása szerint átlátható, nyilvános és teljesítményhez kötött gazdálkodást eredményezne az állami cégeknél, de szeretnék, ha a szabályozás az önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra is érvényes lenne.
Szabályozni kívánják a cégek felügyelőbizottságainak (fb) és igazgatóságainak (ig) létszámát, illetve a tagok, elnökök fizetését is, mert fontos, hogy nyilvánossá tegyék a belső munkaszervezetet és a javadalmazásokat is - fogalmazott a szocialista politikus.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: csak egy igazgatósági és fb-tagság után lehetne fizetést kapni, aki ennél többet szeretne vállalni, az a javaslat szerint ezt csak társadalmi munkában tehetné meg. Elmondása szerint hat hónapban szabnák meg a végkielégítés maximális összegét, a felmondási idő pedig legfeljebb 3 hónap lehetne. A titoktartási passzust csak abban az esetben alkalmazhatnák az állami cégek, ha az adott társaságnak van a piacon versenytársa - fűzte hozzá.
A cégek vezető tisztségviselőinek javadalmazásáról szólva elmondta: a korábbi rendelet - amely közlése szerint a köztulajdon védelmét erősíti - annyiban egészül ki, hogy több vezető beosztású munkavállaló bérét és juttatásait kellene nyilvánosságra hozni.
Biztosítani kívánják a javaslattal azt is, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságoknál kötelező legyen felügyelőbizottságokat alakítani, ennek létszámát pedig a jegyzett tőke határozná meg - mondta Tóbiás József. Kiemelte, hogy a koncepcióval a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet is egyetértett.
Tóbiás József szerint a törvényre szüksége van a Parlamentnek a politikai bizalom helyreállításához, ezért elfogadása kollektív érdek.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
