Korábban biztosra vette – derül ki –, hogy 2010-ben nem lesz a legutóbbi három választáshoz hasonló, a Fidesz és az MSZP miniszterelnök-jelöltjének részvételével tartott vita. "Az ellenzéki párt fölénye olyan jelentős, hogy kevés érv támasztja alá, miért kellene Orbánnak – akinek a legutóbbi két vitáról bizonyára rossz emlékei lehetnek – kockáztatnia" – írja a Lesz-e miniszterelnök-jelölti vita? című posztban. Török szerint Orbán "számára egy ilyen vita kevés nyereséggel kecsegtet, ha le is győzi ellenfelét, azzal csak a papírformát hozza. Ellenben egy váratlan vereséggel megingathatná a belé vetett hitet, elbizonytalaníthatná szavazóit, s óriási lökést adhatna ellenfele kampányának".

A politológus arra is kitér, hogy azokban az országokban, ahol pártoktól független vagy minden releváns szereplőt képviselő szervezeti háttere és komoly tradíciója van a vitának, a vita elkerülése már önmagában rizikós. Magyarországon azonban más a helyzet, itt nincs a vitának állandó szervezője, kialakult formája és nincsenek a pártoktól nem függő, hiteles propagálói sem.

"A négy évvel ezelőtti vita pontosan olyan volt, ahogy a veszteségminimalizáló szereplők elképzelték: nem voltak váratlan helyzetek, alig volt lehetőség az interakcióra, a nézők nem láthatták a másik fél reakcióit, a vita túlszabályozott lett" – idézi fel a szakember.

Ugyanakkor úgy véli: "a csábítás jelentős: ha ugyanis mégis ringbe száll Mesterházyval, egyszerre két régi vágyát is elérheti. A szocialista jelölt esetleges földbe döngölésével két csalódást keltő elnökjelölti vita után ismét bizonyíthatja rátermettségét, ráadásként pedig – a szocialista szavazók teljes elbizonytalanításával – olyan mélybe taszíthatja az MSZP támogatottságát, amire korábban talán még maga sem mert gondolni. A csábítás jelentős – mondom. De persze az újabb csalódástól való félelem sem lehet elhanyagolható".