A magyar kriminalisztikában ritka eset történt tavaly nyáron Siófokon: egy 26 éves férfi álmában szurkálta össze sógorát. Az erőszakos rokon később azzal védekezett, hogy semmire nem emlékszik, mivel alvajáró és a késelést is alvajárva követte el. Bár az áldozat családja szerint a támadó csak színészkedett, a bíróság - az igazságügyi orvosszakértő véleményére alapozva - felmentette a férfit, elrendelve kényszergyógykezelését.

Az alvajárás közben elkövetett erőszak ugyan meglehetősen ritka, az, hogy a bíróság valakit kóros elmeállapota miatt ment fel, mégis gyakori. A kóros elmeállapot kizárhatja a büntethetőséget, pontosabban az elkövető beszámítási képességét. A törvény a "kóros elmeállapotot" említi a beszámíthatóságot korlátozó vagy kizáró okként. Ez több mindent takarhat: elmebetegséget, gyengeelméjűséget, tudatzavart éppúgy, mint szellemi leépülést, esetleg személyiségzavart.

Jogi értelemben a kóros elmeállapot olyan gyűjtőfogalom, amely a felismerési és akarati képességet foglalja magában. Magyarul azt, hogy az elkövető képes előre látni cselekedete következményeit, illetve képes arra is, hogy az akaratának megfelelő magatartást tanúsítson. Ha a felismerési vagy az akarati képessége (esetleg mindkettő) hiányzik, akkor már nem tekinthető beszámíthatónak. Általános beszámíthatóság vagy beszámíthatatlanság nincsen, a szakértők mindig a konkrét ügyben vizsgálják, hogy az illető be tudta-e látni cselekedetének következményeit vagy sem. Így akár előfordulhat az is, hogy valakit egy emberölési kísérletben beszámíthatatlannak, míg egy másik bűncselekményben beszámíthatónak ítélnek.

Ha nem beszámítható, mindenképpen felmentik

A beszámítási képesség a bűnösség egyik eleme, ezért ha az elkövető nem beszámítható, akkor nem is bűnös. Persze ettől még a bűncselekmény, amit elkövetett, büntetendő, ezért rendelhetik el ilyenkor az elkövető kényszergyógykezelését. Igaz, ezt sem minden esetben. Tavaly például egy 47 éves budapesti nő vadászpuskával lőtte fejbe alvó fiát, aki évek óta félelemben tartotta, verte, fenyegette családját. A bíróság ítélete sokakat meglepett: az édesanyát felmentették, azzal az indokkal, hogy súlyos kábítószerfüggő fia miatt hosszú ideig rettegésben élt, a gyilkosság elkövetésekor pedig beszűkült tudatállapotban volt. Kényszergyógykezelését mégsem rendelte el a bíróság, mivel a bíró úgy ítélte meg, nem kell attól tartani, hogy a nő újabb hasonló cselekményt követne el a jövőben.

Nem úgy a „fényevő guru” néven ismertté vált, ugyancsak kóros elmeállapotúnak bizonyult 37 éves budapesti férfi esetében, aki két évvel ezelőtt egy radikális "tisztítókúra" miatt vesztette el 34 éves élettársát és kis híján az akkor 2 éves kislányát is. Hiába kérte ügyvédje, hogy védencét engedjék szabadon és ne az Igazságügyi Elmemegfigyelő és Gyógyító Intézetben (IMEI) kezeljék, a bíróság másodfokon is úgy ítélte meg, szükséges a kényszergyógykezelés, mert a „fényevő” orvosi szempontból nem gyógyult, így fennáll a bűnismétlés veszélye. Az ügyvéd egyébként arra hivatkozott, hogy ügyfele az IMEI-ben köztörvényes bűnözőkkel van együtt, akiktől retteg.

De nem feltétlen kell gyilkosnak lenni ahhoz, hogy a kóros elmeállapotú elkövető a zárt osztályon találja magát. Tavaly például egy olyan férfit ítélt a bíróság kényszergyógykezelésre, aki két bírót és egy ügyvédet vert meg. Az új büntető törvénykönyv szerint a zárt osztályon addig tartható a beteg, ameddig az adott bűncselekményért kiszabható börtönbüntetése tartana. Ha ez idő alatt sem javul az állapota, akkor az IMEI-ből egy másik pszichiátriai intézetbe kell áthelyezni.

A bíróé a végső döntés

Nem mindegy, milyen mértékben kóros az elkövető elmeműködése, a korlátozottság ugyanis többféle fokozatú lehet. Ha enyhe, esetleg közepes, akkor azt enyhítő körülményként értékelheti a bíróság, ha pedig súlyos, akkor akár a büntetés korlátlan enyhítése is lehetséges. Az sem ritka, hogy az elmeállapot korántsem „normális”, mégsem befolyásolja az ítéletet. A nagy port kavart kaposvári diákgyilkosság ügyében - amikor két tinédzser fiú különösebb ismert ok nélkül, brutálisan meggyilkolta egyik osztálytársát - a pszichológusi szakvélemény megállapította, hogy az egyik gyanúsított "borderline (határeseti) vonásokat mutató személyiségszerkezettel rendelkezik", de egyben kimondta azt is, hogy az „nem tekinthető olyan kóros elmeállapotnak, mely cselekménye vonatkozásában korlátozó tényezőt jelentene".

Az olyan ügyekben, ahol a beszámíthatóság kérdése komolyan felmerül, az orvos szakértő és a bíró egymásra van utalva, de a bizonyítékok és a szakvélemények alapján végül mindig a bíróé a döntő szó. A bíró mérlegelheti az orvos véleményét, de csak a szakvélemény logikáját kritizálhatja, tudományos tartalmát nem – ráadásul az ítélethozatalnál az orvos véleményének komoly súlya van.

A beszámíthatóság megállapításához általában egy néhány órás, fizikai, pszichológiai, elmekórtani és belgyógyászati részekből álló elmeszakértői vizsgálat elegendő. De ha az ambuláns vizsgálat eredménye nem egyértelmű, akkor 30 napos megfigyelés alatt tarthatják a vizsgált személyt, s a megfigyelés később további 30 nappal meghosszabbítható. Például előfordulhat, hogy a vizsgált személy összefüggő tüneteiben nem mutatkozik kóros elmeállapot, de vannak olyan gyanús jelek – például gondolkodási, akarati zavarok -, ami miatt alaposabb vizsgálatra van szükség.

A börtön és a kórház között

Jóllehet a börtönt „megúszhatják” a nem beszámíthatónak ítélt, erőszakos cselekményt elkövető és ezért kényszergyógykezelésre ítélt személyek, a büntetést végső soron nem, mivel a kényszergyógykezelés is egyfajta büntetőjogi intézkedés. Az IMEI ugyanis a börtönhöz hasonlóan zárt, az igazságügyi- és rendészeti miniszter irányítása alatt működő büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet. Az ott kezelt beteg köteles tűrni a végrehajtási intézkedéseket, az orvosi vizsgálatokat, a gyógykezelést, s azt, hogy a személyi szabadságától megfosztják. De ha az orvosok úgy ítélik meg, hogy a gyógykezelés „szükségessége már nem áll fenn” és a betegségből eredő bűnismétlés veszélye is megszűnt, az IMEI főigazgatója kérheti a bíróságot, hogy az szüntesse meg a kényszergyógykezelést.