Korábbi ellenfele tenyerébe csapott az MSZP budapesti erős embere, az elmúlt évek taglétszám-duzzasztási botrányai hátterében sejtett Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, amikor a hétvégi kongresszus előtt kiegyezett Szekeres Imre elnökhelyettes-honvédelmi miniszterrel.
A 2002-es országgyűlési választásokon ugyanis a jászsági származású fiatal politikus a szülőföldjén, egyéni képviselőjelöltként szerette volna megméretni magát, ám ezt a megye befolyásos öreg rókája, Szekeres megtorpedózta. Igaz, az ekkor már a főváros XII. kerületében politizáló, a pártba csak négy évvel korábban belépett Hagyó az országos lista befutójaként vigasztalódhatott.
Kettejük mostani összefogása – még akkor is, ha a kongresszus nem kezdi ki a kormányfő vezető szerepét – már a Gyurcsány Ferenc pártelnöksége utáni időket készíti elő. Az 1994 óta elnökségi tag Szekeres személyében ugyanis a magát a párt belső közvéleményében alternatívaként elfogadtatott „örökös második” kötött megnemtámadási szerződést a feltörekvő ifjak emblematikus képviselőjével. Szerepük inkább hatalomtechnikai, mint ideológiai: az elmúlt években egyikük sem foglalt állást kényes politikai kérdésekben. A miniszterelnök környezetében a HVG-nek azt mondják, Gyurcsány sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket, a jelek szerint elégedett a rövid távú túléléssel.
Hagyó Miklós © MTI |
Nagyon úgy fest, szimpla hoci-nesze folyik a pártban, ami – ha az elnökségválasztás a papírforma-eredményt hozza – könnyen a Hagyóhoz lojális politikusok túlsúlyához vezethet a 15 tagú elnökségben. A most Hagyóval kiegyező régiek közül alighanem bekerül a vezetőtestületbe Szekeresen kívül Lamperth Mónika, az elnöki kabinet vezetője és Kiss Péter kancelláriaminiszter.
A Hagyó-közeli, feltörekvő ifjú szocialistákat tömörítő mozaik klubosok közül esélyes jelölt Újhelyi István alelnök, Botka László, Oláh Lajos, Tüttő Kata, Bárándy Gergely, jelölt még a XI. kerületi pártelnök Szabó Vilmos és Puch László – összesen 26-an (a jelöltek 20-20 százaléka női, illetve 35 év alatti kvótán kerülhet az elnökségbe, de a kvótás helyekért is több jelölt versenyez).
A két elnökhelyettesi posztra hárman pályáznak: a tisztséget jelenleg betöltő Juhász Ferenc és Szekeres, illetve Lamperth. A jelölőbizottsági szavazatok alapján utóbbi kettő esélyesebb. Csakhogy Lamperth nemrégiben hazai pályán is alulmaradt: a Somogy megyei pártelnökségért vívott küzdelemből Kolber István került ki győztesen.
Ahhoz, hogy a Hagyóhoz köthető csapat nagyobb része befusson, a megyei küldöttek többségének szavazata is szükséges. A budapestiek egy ideig hittek abban, hogy ez hozható, ám az EP-lista körüli csatározások keresztülhúzták a számításaikat (a listát az elnökség javaslata alapján, az országos választmány határozza meg). A budapestiek ugyanis ötödiknél nem rosszabb helyre várták Kökény Mihályt, ám ezt nem tudták kilobbizni. A listán másodikként valószínűleg újrázhat a jelenleg is EP-képviselő Herczog Edit elnökségi tag, akinek előkelő helyezésébe sokak szerint belejátszott, hogy férje, Szeredi Péter Szekeres Imre kabinetfőnöke.
Akárhogyan is, a milliárdos üzletemberrel, Leisztinger Tamással is szoros kapcsolatban álló Hagyó érzékelhető nyomulása pártszervezés-technikai kísérletnek tűnik. Bár megdönthetetlen bizonyítékkal eddig senki sem állt elő, közvetve őhozzá vezetnek az MSZP-s taglétszám-duzzasztási botrányok szálai – ha mások nem, a sértett-kiszorított tagság hangadói legalábbis rendre őrá mutogattak. Volt olyan hely (Zugló, Óbuda, Hajdú-Bihar megye), ahol személyes kapcsolatban állt a hatalomátvevőkkel.
Az MSZP belügyeit ismerők kalkulációi szerint a fővárosi kerületek – csakúgy, mint a budapesti kongresszusi küldöttek – mintegy 70 százaléka számít Hagyó hívének. A 650 kongresszusi küldöttből 140 érkezik a fővárosból, ez a legnagyobb létszámú csoport. Jelentős még Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye erőfölénye – együtt szavazva e három régió bármit elérhet, csakhogy úgy tudni, utóbbi két megyében nem lesznek homogének a voksok.
A Hagyó-féle csapat nagy valószínűséggel számíthat a mozaikosok által vezetett megyékre (Csongrád, Hajdú-Bihar), a Zuschlag János regnálása után „megújult” Bács-Kiskunra, illetve Békésre, a Dunántúlon pedig Komárom-Esztergomra és Tolnára. Szekeres eséllyel hozza Jász-Nagykun-Szolnokot. Érdekes a hagyományosan baloldali Baranya. Puch László pártpénztárnok jelentős politikai legitimációt kapott ott megyei elnöki kinevezésével – úgy tudni, nem is kötelezte el magát előre. S májusban a baranyai megyeszékhelyen dől majd el, hogy a pártvezetés egyetlen ideológiai ellenfele, Szili Katalin házelnök (akit Szanyi Tiborral együtt „közép-európai Cháveznek” neveznek egyesek a pártvezetésben) a pécsi polgármesteri székért folytatott küzdelemben alulmarad-e, végképp partvonalra szorulva a pártban is, vagy éppen ellenkezőleg. Vagyis a meccs szoros ugyan, de lapzártánkkor nem tűnt előre eldöntöttnek.
Tagduzzasztásügyben egyébként szembetűnő a pártvezetés hallgatása, miközben név nélkül nyilatkozva többen is „hatalombrókereknek” nevezték az új tagokat. A háttérmacherok sikereihez rossz nyelvek szerint az is kellett, hogy legyen emberük az országos etikai bizottságban. Ez utóbbi szerepet tulajdonítják az ifjú Bárándynak.
RÁDI ANTÓNIA
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
