Mellékes hatások: bajban a Hospinvest

Hosszú évekre visszavetheti a hazai egészségügyben a magánbefektetők szerepvállalását és az ellátásszervezés modernizálását, ha a Hospinvest Zrt.-t netán utoléri a felszámolás réme. Ebben az esetben több, eddig csak elméletben létező alapkérdésre is választ kell találni, például arra, mit tegyen a kórháztulajdonos önkormányzat, ha az üzemeltető tönkremegy. Továbbá, milyen szerződést kell kötni ahhoz, hogy a befektető gazdasági megingása ne rántsa magával a közfinanszírozott kórházat is.

A Hospinvest saga azonban még nem tart itt. A cég számlavezető bankja, a CIB április 3-án délután lejárttá tette ügyfele közel 2 milliárd forintos hitelét, egyszersmind az adósság fejében lefoglalta a Hospinvest számlájára beérkezett mintegy 1,2 milliárd forintos bevételt, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utalt át. Ez az összeg volt a Hospinvest által működtetett öt kórház – a kiskunhalasi, a gyöngyösi, a hatvani, a parádfürdői és az egri –, valamint több járóbeteg-szakrendelő januári munkájáért járó fizetség. A bank azzal magyarázta váratlan, ámde törvényes akcióját, hogy tudomásukra jutott, a Hospinvest csődvédelembe készül menekülni – ha pedig ez megtörténik, 40 napig biztosan nem jut hozzá követeléseihez. Ráadásul a Hospinvest olyan vállalkozás, amelynek értékét, így hitelei fedezetét sem elsősorban ingatlanvagyona jelenti, amely a 2007-es mérlegbeszámolója szerint 3,2 milliárd forint volt, hanem a biztos és többé-kevésbé kiszámítható OEP-bevétel. Ez az összeg az idén várhatóan meghaladja a 14 milliárd forintot.

Lefoglalt számlák, besöpört fedezet - haldoklik a Hospinvest? © Túry Gergely

Normális körülmények között ez megfelelő mértékű fedezetnek számított, ám a pénzügyi és gazdasági világválság érezhető hitelszűkét okozott a hazai bankoknál is, amelyek rendre újraértékelik kihelyezett hiteleiket. Így a HVG információja szerint más egészségügyi befektetőtől is kértek soron kívül értékbecslést a kölcsön fedezetét jelentő ingatlanról. Ahhoz pedig nem is volt szükség különösebb éberségre a CIB munkatársai részéről, hogy a Hospinvestet kockázatos adóssá minősítsék át. A 2007-ben előállított 1,6 milliárd forintnyi mérleghiány, úgy látszik, még elfogadható méretű veszteség volt, ám az már elgondolkodtatta a cég fő hitelezőjét, hogy március végén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy látványos nyilatkozattal kommentálva eladta Hospinvest-részesedését. Pedig az EBRD 2007 őszén – hangsúlyozottan hosszú távra kalkulálva – még 4 millió eurót fizetett a zrt részvényeinek 29 százalékáért, amin március végén a HVG értesülése szerint a két évvel ezelőtti vételár tizedéért adott túl. Az sem tett jót a cég megítélésének, hogy a Heves Megyei Bíróság – ha csak első fokon is – márciusban érvénytelennek mondta ki a Hospinvest és az egri kórházat tulajdonló megye közti működtetési szerződést. Az érintettek fellebbeztek az ítélet ellen, de a több mint egy éve tartó, erős politikai felhangokkal zajló, utcai demonstrációkat sem nélkülöző egri kórházvita (HVG, 2008. szeptember 6.) elhúzódása szintén hitelrontó tényezőként jöhetett számításba. Ugyanakkor a vállalkozás hasznot hozó vagyonrészét, a kórházi gyógyszerellátással foglalkozó Ispotály Kft.-t éppen most értékesítették.

Nyílt titok, hogy a Hospinvest egy ideje új befektetőtársat keres, ám a magyarországi egészségügy vonzereje az elmúlt egy évben jócskán megkopott. Az EBRD épp azért szállt ki a Hospinvestből, mert a 2008 márciusi népszavazás elvetette az egészségügyi reformot – áll a bank sajtóközleményében –, így a tervezett kórházhálózat kiépítése is megvalósíthatatlanná vált. Más kérdés, hogy a Hospinvest rámenős terjeszkedése is rásegíthetett a népszavazás eredményére. A Deloitte pénzügyi tanácsadó közelmúltban készült elemzésében mindenesetre Cseh- és Lengyelországot jelölte meg perspektivikus terepként az egészségügyi befektetők számára, Romániát kockázatosnak, Magyarországot pedig egyenesen kerülendőnek minősítette az egyre romló finanszírozás és az ellátórendszer körül folyó politikai-hatalmi harc miatt. Ennek ellenére rendszeresen felbukkannak az efféle figyelmeztetést mellőző vagy azt eleve beárazó külföldi érdeklődők, ám az ő profitelvárásaik a hazai viszonyok mellett teljesen irreálisak – jellemezte a magyar egészségügy potenciális befektetőit egy hazai kórházi menedzser.

A Hospinvest elnöke – s a reá visszaszállt EBRD-részvények révén immár cége többségi tulajdonosa – váltig állítja, hogy a zrt pénzügyi megerősítése érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytat külföldi befektetőkkel. Ezek kimenetelét azonban aligha várhatja meg a cég intézményeinek 2500 dolgozója, akik a hó elején számítanak a keresetükre, és nem állhat le a betegellátás sem – a Hospinvestnek az ország 16 településén 450 ezer ember egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia. „A folyó fizetések kétharmadára előleget kértünk az OEP-től, a CIB kihátrálása után azonnal megkezdtük vele a tárgyalást, de más bankokkal is egyeztetünk” – utalt Kollányi Gábor cégelnök a HVG-nek arra, honnan lehet pénz az általa megígért zökkenőmentes kórházműködtetésre.

Pótlólagos garanciákat szeretne a vállalkozástól Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke is, aki minden politikai támadás ellenére következetesen kiállt amellett, hogy az egri kórházat az annak fejlesztésére 6 milliárd forintot ígérő Hospinvest üzemeltethesse. Viszont most már azzal a forgatókönyvvel is számolnia kell, mi történik, ha a Hospinvest csődeljárása felszámolásba torkollik. Az ebben az esetben a megyei önkormányzat nyakába szakadó gond mértékét jellemzi, hogy Hevesben a mátraházai rehabilitációs intézetet leszámítva valamennyi kórházat a Hospinvest működteti. „Az Állami Népegyészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mindaddig nem avatkozik be, amíg a betegek ellátása rendben megtörténik, ám ha valamelyik kórházi osztályon megszűnik az ellátás személyi vagy tárgyi minimumfeltétele, a betegeket más kórházakba irányítjuk át” – mondta a HVG-nek Falus Ferenc országos tiszti főorvos.

Hétfőn már a politika is hozzátette a magáét a történtekhez. Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa emlékeztette a kormánypártot: ők előre megmondták, nem lesz jó vége a Hospinvest terjeszkedésének. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke viszont arra próbálta ráébreszteni ellenzéki kollégáját, hogy a befektetők elbizonytalanítása valamennyi beteg ellátását negatívan érinti, pártszimpátiától függetlenül.

GÁTI JÚLIA