A Nemzeti Vagyonkezelő botrányai

Lóversenycégek

Ügyészségi nyomozás indult május 14-én az eddigi közel 15 milliárd forintos mínusz mellé az idén összesen várhatóan további egymilliárdos hiányt termelő Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. két társigazgatója ellen. A feljelentést Winkler Márton bőripari nagyvállalkozó tette, aki három éve 760 millió forintért megvásárolta a lóversenycég dunakeszi-alagi tréningtelepe téli pályának nevezett, 54 hektáros részét. Ő volt az, aki egyedüli pályázóként indult a még 2007-ben meghirdetett lóversenytenderen, ám a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kevesellte a két cégért kínált 17 milliárd forintját – új hasznosítási pályázatot viszont azóta sem írt ki (HVG, 2009. május 2.). Feljelentésében Winkler jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Vajtó Lajos és Farkas Ferenc társigazgatókat. A Fővárosi Főügyészséghez eljuttatott panasza szerint a Nemzeti Lóverseny Kft. – az MNV jóváhagyásával – 28 millió forintot költött a Kincsem Parkban egy nem létező tréningpálya kialakítására, valamint a piaci árnál jóval alacsonyabban, havi 200 ezer forintért adta bérbe a Kincsem Parkot a sülysápi Éden Catering Kft.-nek, amely a versenynapokon túl is hasznosítja a tribünépületet. A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya által vezényelt nyomozás azonban nem akadályozta meg az MNV vezetését, hogy a két társigazgató munkaszerződését még egy évvel meghosszabbítsa.

Bábolna

Információink szerint a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. körüli ügyek is az MNV-vezér Tátrai Miklós kézi vezérlésének tudhatók be. Az ellenzéki képviselők, illetve a gazdaköri érdekképviselet által többször felemlegetett kerteskői földértékesítés (HVG, 2008. június 26.) kapcsán már

Tátrai Miklós © Fazekas István

az ügyészség nyomoz. A Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának 480 hektáros földjére és eszközeire kiírt pályázaton ugyanis egy olyan, három magánszemélyből álló konzorcium nyert, amelyik az eszközökért csupán 22,7 millió forintot adott, miközben egy másik pályázó 212 millió forintot kínált értük, s a pályázat előtt az értékbecslő is 172 millió forintos eszközértéket állapított meg. A konzorciumot, amely a földért 192 millió forintot ajánlott, a gyanú szerint ki kellett volna zárni a pályázatból. A konzorcium egyik tagja ugyanis – a Bábolna Zrt. egy részvényére hivatkozva – elővásárlási jogot jelentett be, ezt azonban helyben lakással kellett volna igazolni, de lakhelye szerint ő már nem lett volna jogosult az elővásárlásra. Nyomoz az ügyészség a Bábolna Zrt. felszámolójának adott 365 millió forint ügyében is, amelyet a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. utalt át a működésére kapott 800 millió forintos tulajdonosi kölcsönből, az akkori magyarázatok szerint a földalapú támogatás fejében, kártérítésként. Vizsgálja a nyomozó hatóság az MNV Zrt. pályáztatási gyakorlatát, mivel a gyanú szerint a bábolnai földek értékesítésekor szabálytalanul, a beadási határidő letelte után is befogadtak pályázatokat, amelyek között későbbi nyertes is akadt.

King's City

Sok támadás érte az MNV-t a sukorói King's City miatt is. A vagyonkezelő ugyanis – arra hivatkozva, hogy az érintett földterületek a tervezett M4-es autópálya nyomvonalába esnek – elcserélt három, összesen 182 hektárnyi, Joav Blum magyar–izraeli állampolgár tulajdonában álló albertirsai és pilisi telket egy 70 hektáros sukoróira. Blum kifizette a 296,6 millió forintos értékkülönbözetet, és befektetőtársaival kaszinót is magában foglaló szórakoztató-üdülő komplexumot tervez. A telekcsere ügyében Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot rendelt el, az illetékes ügyész pedig eljárási hibára hivatkozva megóvta a tulajdonváltozás földhivatali bejegyzését.

Bakonyi vadászat

Tátrai Miklós magánpassziója is szemet szúrhatott felsőbb körökben. A fő vagyonőr gyakran vadászgat vendégként a baráti köréből verbuválódott Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport és Környezetvédelmi Egyesület (Magas-Bakony VSK) vadásztársaságnál. A társaság éppen akkor jutott a Bakony szívében közel 6 ezer hektáros vadászterülethez, amikor Tátrait kinevezték az MNV élére. A vadászati jogok átadására rábólintott a 100 százalékos állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt., amely az MNV portfóliójához tartozik. Kisvártatva Tátrai testvéröccsét nevezték ki a Bakonyerdő Zrt. bakonyszentlászlói erdészetének igazgatójává. A vadásztársaság alapítói között van például Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal idén tavasszal leköszönt szakállamtitkára, aki információink szerint civilben is szoros kapcsolatokat ápol Tátraival. Az új vadásztársaság tagja továbbá K. Szabó Imre, a kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cég az MNV portfóliójához tartozó 19 erdészeti társaság közös információs rendszerét kialakító Sagem Magyarország Kft. alvállalkozója. Az 1,5 milliárd forintos közbeszerzést tavaly év végén nyerte el a kft. A vadásztársaság az alapító Miklós Barna családi házában van bejegyezve, csakúgy, mint a Miklós többségi tulajdonában lévő Terre Cares Kft., amely a felszámolásba dőlt állami Bábolna Zrt. 480 hektáros – pár hektár erejéig az egyesületi vadászterülettel is fedésben lévő – kerteskői gazdaságára is rástartolt.

A magas-bakonyi viszonyokat jellemzi, hogy Horváth Lászlót, a Bakonyerdő vezérigazgatóját idén áprilisban menesztették: mégpedig az állítólag az MNV engedélye nélkül kötött határidős devizaügyletekkel okozott 800 milliós kár miatt (HVG, 2009. július 4.). Helyére az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben szintén alaposan megperzselődött kecskeméti KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét, Uzsoky Andrást nevezték ki. A vadgazdálkodásban és idegenforgalomban utazó Uzsoky információnk szerint közelebbi kapcsolatban van a Megatrend-vezér K. Szabóval és Tátraival is.