Igazgatóváltások az Akadémián

„Felháborító, hogy a természettudományos lobbi dönt az akadémia társadalomtudományi intézeteinek igazgatóiról” – füstölgött több akadémiai kutató a HVG kérdésére. Az igazgatók kinevezése az elnök, jelen esetben Pálinkás József egyszemélyi döntése ugyan, de előtte ki kell kérnie az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának (AKT) véleményét is. Márpedig ebben az idén újraválasztott testületben döntő többségben természettudósok ülnek, akik a mostani igazgatóválasztási procedúrában többször felülbírálták a társadalomtudományi intézmények jelöltjei közötti, szakmai bizottságokban felállított sorrendet. Más vélemények szerint a „kívülálló” természettudósok előtt a tudományos teljesítmény számított, és nem voltak tekintettel a társadalomtudósok nyilván más szempontokat is figyelembe vevő állásfoglalásaira.

HVG

Három intézet esetében forrnak az indulatok (képünkön a budai vári akadémiai intézeti központ). Új vezető kerül a Filozófiai, illetve a Politikai Tudományok Intézetének (PTI) élére, míg a Szociológiai Intézetnél egyelőre csak a bizonytalanság biztos. Ezek a műhelyek, különösen a PTI, mindig is a napi politika erőterében mozogtak, a kutatók közül többen is komoly politikai publicisztikai tevékenységet fejtenek ki egyik vagy másik párt mellett. Nincs tehát könnyű helyzetben az az igazgató, aki megpróbál olyan intézmény élén állni, amelynek egyaránt tagjai a két politikai oldal olyan jellegzetes közvélemény-formálói, mint Stumpf István és Vitányi Iván, Fricz Tamás és Kéri László.

Akadémiai vélemények szerint ezt a politikailag meglehetősen érzékeny intézményt az eddigi igazgató, Bayer József kellő empátiával vezette. A köztudottan a szocialistákhoz közeli Bayert kompromisszumkereső, jó igazgatónak tartják, aki tudott egyensúlyt tartani politikailag ennyire sokszínű társaságban is. A helyét a HVG információi szerint mégis át kell adnia (hivatalosan e hét péntekén jelentik be a nyerteseket), utóda nem az intézetből kerül ki, hanem az ELTE jogi karának oktatója, Körösényi András lesz.

Körösényi nem először pályázik e posztra, 2006-ban már ő volt Bayer kihívója. Most kettejük mellett még Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora és két belső jelölt, Miszlivetz Ferenc és az Országos Választási Bizottság elnöke, Szigeti Péter (aki egyben ELTE-oktató is) indult. Első körben Huszár Tibor akadémikus vezetésével szakmai bizottság értékelte a pályázatokat, és információink szerint kettőt talált megfelelőnek, Bayerét és Körösényiét. Mivel intézeti vitát a jelöltekről 2009-től nem kötelező tartani, ezután az Akadémia IX. (gazdaság- és jogtudományok) osztálya tárgyalt a pályaművekről, és Török Ádám akadémikusnak, az osztály elnökének elmondása szerint kétharmad-egyharmad arányban Bayer kinevezését támogatták. Ezután került a kérdés az AKT elé, amely már Körösényit javasolta az elnöknek kinevezésre.

A filozófiai intézetben megtartották a belső fórumot, ahol a két jelölt közül a mostani igazgatóhelyettest, Gábor Györgyöt támogatták (Vajda Mihály igazgató nem adott be pályázatot). A másik próbálkozó, Boros János pécsi egyetemi tanár közel két éve már indult az igazgatói posztért, az intézet akkor sem támogatta, de valamennyi más akadémiai fórum igen. Pléh Csaba akkori főtitkár ennek ellenére nem terjesztette elő kinevezésre, hanem inkább visszavonta az igazgatói pályázatot. Most a Lánczi András egyetemi tanár vezette szakmai bizottság is Gábort találta alkalmasabbnak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) II. – filozófiai és történettudományi – osztályának vitáján megjelent Pálinkás elnök, hozzá is szólt, és nem rejtette véka alá elégedetlenségét Gáborral szemben. A filozófusok véleménye is megoszlott. Nyíri Kristóf, az intézet korábbi elnöke nem állt ki Gábor mellett, Heller Ágnes és Kelemen János levélben ajánlotta a 31 éve az intézetben dolgozó igazgatóhelyettest az osztály figyelmébe. A testület végül kis különbséggel Borost találta jobb jelöltnek. Az AKT előtt az Akadémia elnöke szintén felszólalt Gábor jelölése ellen, és a testület hallgatott rá. Információink szerint Boros kapcsán megosztottak voltak a tagok, ugyanannyi igen és nem szavazatot kapott. Az akadémiai elnök várhatóan mégis kinevezi.

Váratlanul veszélybe került Tamás Pál újrázása a Szociológiai Intézet élén, pedig vele szemben nem is indult senki. Ellene már a tudós testület IX. osztályának is erős fenntartásai voltak, csak a tagok fele támogatta. Többek között emiatt az AKT úgy döntött, egy évre megbízottnak nevezné ki az eddigi igazgatót, és jövőre újra pályáztatnák a helyét. A helyzetet bonyolítja, hogy az intézetet most is megbízott vezeti, mert Tamás fél évre Németországba ment tanítani, és csak februárban tér vissza. Ő nem kívánt a kérdéseinkre válaszolni az üggyel kapcsolatban, de információink szerint nem biztos, hogy elfogadja a felkínált egyéves hosszabbítást. Tamást egyébként részben amiatt nem támogatták, mert nincs MTA-doktori címe. Bár a pályázati kiírásban ez nem is szerepelt feltételként, az intézetigazgatókkal szemben mostanra hallgatólagos elvárás lett.

Többször felmerült már az MTA vezetésében, hogy néhány társadalomtudományi intézet (lásd táblázatunkat) teljesítménye kívánnivalót hagy maga után. Pálinkás a választási procedúrában valamennyi esetben meg is fogalmazta, milyen követelményeket támaszt az intézetekkel szemben. Nyilván olyan igazgatókat szeretne választani, akik partnerei lesznek az átszervezésekben. Örök vitatéma például a tudósok publikációs listája. Az MTA-doktori cím odaítélésénél szigorú minőségi mércét alkalmaznak, amit szeretnének valamennyi akadémiai kutatóra kiterjeszteni. Gábor Györggyel kapcsolatban az elnök például kifogásolta, hogy inkább publicisztikát, mint tudományos publikációkat ír. Ez persze így túlzás. Inkább arról lehet szó, hogy Gábor nem éppen az elnök szája íze szerint, de szívesen és gyakran ír publicisztikát. Nála az egyetemi doktori iskolák adatbázisának teljesítmények mérésére használt mutatója, tudományos közleményeinek független idézettségi száma 54, ami nem nagyon marad el vetélytársáétól, a 72-t felmutató Borosétól.

Ebben a tekintetben messze megelőzi például őket a leendő PTI-igazgató, Körösényi, aki 662 tételes idézettségi listát tud felmutatni. Mégsem ez döntött mellette, hanem Bayer „álláshalmozása”. Információink szerint a fő kifogás az volt az ő ismétlése ellen, hogy igazgatói posztja mellett a Zsigmond Király Főiskola rektori posztját is betölti. Akadémiai berkekben finoman szólva nem tartják szerencsésnek ezt az évek óta tartó kettősséget Bayernél, ami most szakmai okokat felülíró szempont lett.

RIBA ISTVÁN