A kampány kezdetére vonatkozó szabályozást azonban az idő túlhaladta, ma már szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik. A pártok a választás kitűzésétől függetlenül, már azt megelőzően bejelentik részvételüket és ismertetik programjaikat. 

A jogszabály szerint kampánynak számít a választópolgárok választási akaratának bármilyen befolyásolása, így például a programok ismertetése, a jelöltek, listák, jelölő szervezetek népszerűsítése, gyűlések szervezése, plakátok elhelyezése vagy az önkéntesek akció.

A kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátokat. A plakát ebben az időszakban olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül készíthető. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint azonban a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, ki készítette a hirdetményt.

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül tilos plakátot elhelyezni. A helyi önkormányzatok egyes középületeken a plakátok elhelyezését műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.

Nem lehet plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére, csak a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Fontos szabály, hogy a plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőknek gondoskodniuk kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszerezniük: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetni, a közutakat érintő rendezvény megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.

A rendezvény addig minősül választási gyűlésnek, amíg azt a szervező befejezettnek nem nyilvánítja. Amennyiben a szervező a gyűlést lezárja, de a résztvevők továbbra is a helyszínen maradnak, az már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek számít.

Tilos választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani állami és önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben, kivéve az ötszáznál kevesebb lélekszámú településen, ha nem áll rendelkezésre más közösségi célú épület. Tilos kampányolni állami és önkormányzati fenntartású oktatási, egészségügyi és szociális intézményekben is.

A kampány céljára az állami, önkormányzati szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatják rendelkezésre a helyiségeket. Kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók három alkalommal ingyenesen közzéteszik a listát állító pártok politikai hirdetéseit a május 20-tól június 4-ig terjedő időszakban és a kampány utolsó napján, június 5-én. Az első forduló előtt április 10-én 0 órától április 11-én 19 óráig kampánycsend van, ekkor kampánytevékenységet folytatni tilos.

Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, területi és országos listát azonban csak pártok állíthatnak. Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény kétfordulós, vegyes választási rendszert hozott létre, amelyben megtalálhatók az egyéni választókerületi és listás rendszer elemei is.

A választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki.

Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, sőt jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Az egyéni választókerületi jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges.

Területi listát az a párt állíthat, amely az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. A pártok közös egyéni választó-kerületi jelölés alapján közös területi listát állíthatnak. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók.

Annak, hogy területi és országos listát csak pártok állíthatnak, az alkotmányos szabályozás az oka: az alaptörvény olyan többpártrendszert és parlamentáris demokráciát rögzít, melyben elengedhetetlen a pártok parlamenti tevékenysége. Az alkotmány a pártoknak a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ír elő, ebből pedig az következik, hogy az országgyűlési választásokon a pártok versengenek egymással.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban egy indítvánnyal kapcsolatban már vizsgálta, alkotmányellenes-e, hogy független jelöltek az országgyűlési képviselő-választáson nem állíthatnak listát. A testület ekkor azt állapította meg, hogy ez nem alkotmányellenes.

Határozatában az Ab emlékeztetett rá: az egyéni választókerületekben a választópolgárok személyekre szavaznak, és a jelöltek e szavazatok alapján nyerik el mandátumukat. Ettől eltér a listás választás rendje, amely a pártok mandátumszerzését biztosítja.

Független jelöltnek az számít, akit nem jelölőszerv állított. A független jelölt tehát a választópolgárok ajánlása alapján szerezheti meg az indulás jogát, és szerezhet mandátumot. A független jelölti minőség fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszerben listát állítsanak - mondta ki az Alkotmánybíróság. Fontos szabály, hogy azok a pártok, amelyek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5 százalékát, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról.