Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának döntése után arról is beszélt, reméli, hogy napokon belül lezárul a vizsgálat, amely Simor András volt jegybankelnök nyilatkozata miatt indult.
A rendszerváltás óta tizedik alkalommal tartanak országgyűlési választást 2026. április 12-én. A várakozások szerint megdőlhet idén a részvételi rekord, de amíg ez kiderül, grafikonokon mutatjuk, korábban milyen arányban mentek el voksolni a magyarok.
A Nemzeti Választási Bizottságnál kell jelezniük a pártoknak és a nemzetiségi önkormányzatoknak, hogy megméretnék magukat április 12-én.
A párt januárban dönt a jelöltlistájáról. Mivel 10-én pártkongresszus lesz, valószínűleg a hónap első hetében.
Az első kör november 25-e, kedd reggelig tart, aztán máris kezdődik a második kör.
Közeleg az újabb országgyűlési választás, vagyis ismét eljött a kamupártok ideje. Ezek között sok a tiszavirág-életű szervezet, Ceglédi Zoltán a Duma Aktuál közönségének össze is válogatott jó párat azok közül, amelyek már megszűntek. Ilyen például az Alibipárt, ami nem is választhatott volna tökéletesebb nevet. Vannak persze nagy visszatérők is, ilyen lehet például Gődény György Normális Élet Pártja, de előfordulhat, hogy Gattyán György pártjával is találkozunk még. És vannak új versenyzők is, van, aki „a kiábrándult tiszásokat” szeretné megszólítani, Litkai Gergely pedig olyan helyen tűnt fel, amilyenre még ő sem számított.
A független ellenzéki képviselő szerint az ellenzéknek csak akkor van esélye a jövő évi választásokon, ha előtte legalább 10-15 százalékkal vezet a Fidesz előtt.
De erről majd a párttagság fog dönteni.
A budapesti egyéni országgyűlési választókerületek számának 18-ról 16-ra csökkentése több mint a választás előtti szokásos fideszes hatalmi manipuláció. A Tolna megyeiek szavazata másfélszer annyit fog érni, mint a budapestieké. A választókerületek számának csökkentésénél már csak a választókerületek határainak tervezett meghúzása felháborítóbb. Kifejezetten trollkodásnak tűnik, írja véleménycikkében Budapest főpolgármestere.
A következő választások tisztaságát és szabadságát is korlátozhatják azok a törvényjavaslatok, amelyeket várhatóan napokon, illetve heteken belül elfogad az Országgyűlés kormánypárti többsége. Aggodalomra ad okot például a digitális állampolgárságról szóló jogszabálynak az a passzusa, amely szerint a telefonos alkalmazásra optimalizált rendszer egyik funkciója a statisztikai célú anonim adatértékelés. A hatalmas mennyiségű, látszólag ártalmatlan adat ugyanis ideális alapot képez az úgynevezett gerrymanderingre, vagyis arra, hogy a hatalom birtokosai részrehajlóan rajzolhassák át a választókerületek határait.
Újabb részvételi adatokat közölt a Nemzeti Választási Iroda.
A székesfehérvári polgármester szerint minden egyes választás előtt felmerül a pletyka, hogy indul egy parlamenti székért.
A 2018-as parlamenti választások előtt néhány hónappal Zuschlag János egy, a politikában is aktív barátjával beszélgetett telefonon arról, hogy “felülről” várnának instrukciót a pártokkal kapcsolatban, és arra utalt, hogy a 2014-es választásoknál is instruálták őket, még Rogán Antal állítólagos ügyvédjét is szóba hozta, mint kapcsolatot. Csakhogy a beszélgetést a NAV nyomozóinak megbízásából a szakszolgálat rögzítette, később egy büntetőeljárás peranyagában bukkant fel, így juthatott el Hadházy Ákoshoz. A független ellenzéki politikus a beszélgetésre hivatkozva feljelentést tett, de a rendőrség arra jutott, hogy semmi nem utal bűncselekményre.
Komárom-Esztergom megye 2. számú körzetében lehetett a hamisítókra voksolni.
A vádirat szerint a jelöltek ajánlóívein olyanok adatai és aláírásai szerepeltek, akik nem adtak ajánlást a jelölteknek vagy már elhunytak.
Nagycsaládos anyaként különösen felháborítja a Fidesz álságos családpolitikája Szél Bernadettet, akit politikai ambícióiról is kérdeztünk.
Új csúcsra repítette az államadósságot a Covid elleni védekezés jegyében az Orbán-kormány, majdnem akkora terhet hagyva az utódjára – netán saját magára –, mint amekkorát 2010-ben örökölt.
Fekete-Győr András szerint az általuk felkért szakemberek leginkább a szakpolitikusaik felkészítésében fognak segíteni.
Ennek ellenére ott lesznek, és Bíró Lászlót támogatják, akit a többi párt jelöl.
Már jobban állnak az ellenzéki pártok, mint a 2018-as választás előtt, a Momentum elnökségi tagja szerint az elmúlt 10 évben nem volt ennyi esélyük a Fidesz ellen, mint most. A pártelnökök csütörtökön állapodtak meg abban, a 2022-es választáson közös jelölteket indítanak és közös programot írnak, azonban sok még a nyitott kérdés. Závecz Tibor elemző mindenesetre azt mondja, az egységesülő ellenzék potens kihívója lehet a Fidesznek.
