Jobboldali Extremizmus Indexet (DEREX) hozott létre a Political Capital Institute, amelyet jövő szerdán mutat be az intézet. A saját módszertan alapján kialakított mutató azt jelzi, hogy egy adott társadalomban a választók hány százaléka lehet fogékony a kirekesztő, nacionalista és rendszerellenes ideológiákra és politikai megoldásokra. A 32 országra kiterjedő vizsgálat szerint ez az arány jelenleg Kelet-Európában Bulgária, Magyarország és Ukrajna esetében a legmagasabb, ami a társadalmi-politikai fejlődés egyik fő akadálya lehet a jövőben.

A jobboldali extremizmus iránti növekvő igény a politikai-gazdasági rendszer stabilitását több szempontból is fenyegeti; a bizalom alacsony szintje erodálja a demokratikus rendszert, csökkentve annak működőképességét - áll a DEREX bemutatójáról szóló sajtóközleményben. Az erős elitellenesség, globalizációellenesség és a gazdasági bezárkózás iránti igény a befektetői környezetet ronthatja, az idegenellenesség és az agresszív nacionalizmus pedig a külső és belső békét veszélyezteti. Az előítéletes, nacionalista, rendszerellenes közvélemény a politikai rendszer szereplőit radikálisabb irányba tolhatja.

A vizsgálat nyolc év távlatában (2003-2009) tekinti át az idegenellenesség, rendszerellenesség, tekintélyelvűség, trendjeit és mintázatait a vizsgált országok közvéleményében, arra is kitérve, hogy ez a változatos igény hogyan hat a „kínálati oldalra”, azaz a radikális pártok támogatottságára és a politikájára. A kereslet és a kínálat együttes vizsgálata alapján megállapítható, hogy egyes országoknak (különös tekintettel Magyarországra és Bulgáriára) milyen típusú fenyegetéssel kell megküzdenie a jövőben.

A teljes tanulmány a HVG február 11-i számában lesz olvasható.