Európa-szerte egyre népszerűbbek a szélsőjobboldali pártok, ám rajtuk kívül is van egy aktív, politikával nem foglalkozó underground szcéna, ahol a radikálisok kivárnak. De nem mindenki: sokan otthagyják az egészet.
Több százezren tüntettek Németországban az egyre erősödő szélsőjobboldal ellen. A gigatüntetések látványosak, de legalább ennyire látványos a szélsőségesek megerősödése, nemcsak Németországban, hanem az egész kontinensen. Míg korábban ezeket az erőket el tudta szigetelni a mainstream politika, ma már versenyezniük kell velük.
Hogyan jutottunk oda, hogy a kitörés napja nem egy elenyésző politikai kisebbség félresöpörhető (esetleg betiltott) megemlékezése, hanem egy olyan éves jelenség, amely most már militáns résztvevők mellett militáns ellentüntetőket is vonz külföldről? A magyarországi radikalizmus hosszú utat tett meg az elmúlt két évtizedben, a meghatározó arcai mégis ugyanazok maradtak: Toroczkai László, és akárhogy is nézzük, Orbán Viktor. Rövid történeti összefoglaló arról, hogyan kerültek a politikai szélsőségek fősodorba Magyarországon, vendégünk Hunyadi Bulcsú, a Political Capital munkatársa.
Trump nem indult, de a trumpizmus nagyot bukott múlt héten az Egyesült Államokban, a szektásodott Republikánus Párt veresége azonban egyáltalán nem meglepő, ha megvizsgáljuk, hogyan változott a szélsőjobboldal az elmúlt években. A radikálisok világszerte észlelték, hogy vissza kell lépniük egyet, hogy ne idegenítsenek el senkit – most Amerikán a sor. A kakukktojás azonban az a Magyarország, ahol úgy tűnik, semmi sem túl sok a szavazóknak, és semmi nincs, amit ne merne megtenni a kormány.
Cathrine Thorleifsson, az Oslói Egyetem extremizmuskutatója szerint ami Magyarországon zajlik, az "jel a falon" az EU-nak, akkor is, ha Orbán Viktor történelmi szerepe és befolyása sokkal nagyobbnak tűnik Magyarországról, mint Európa felől nézve.
Október 23-án Budapest utcáin megjelent egy feketébe öltözött szélsőjobboldali szervezet, majd tagjai vonulni kezdtek a belvárosban. Ők a Légió Hungária tagjai. Róluk beszélgettünk a hvg.hu heti közéleti podcastjában.
Ezért érdemes hasznos elfoglaltságot találni sokaknak.
Az Iszlám Állam toborzói titkosított üzenetekkel, majd propagandavideók tucatjaival próbálják meg behálózni a fiatalokat. A Figaro című francia lap szerint sikeresen: csak Franciaországban mintegy kétezer olyan 18 éven aluli gyerekről tudnak, aki elfogadta a radikális iszlamista tanokat.
A most közzétett, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízásából készült tanulmányok kizárólag a radikalizmus 2006 és 2009 közötti terjedéséről szólnak.
Szerinte ezzel védtük meg Európát a valódi radikalizmustól.
Hogyan alakult ki a közöny kultúrája? Miért erősek az antidemokratikus trendek? Honnan van ez a sok frusztráció és bénultság? Sik Domonkos szociológus fiatalok állampolgári kultúráját kutatja. Egy nagy nemzetközi felmérés magyarországi témavezetőjeként arról kérdeztük, miért az antidemokratikus szemlélet a mainstream Magyarországon, és hogy ezzel hol állunk a régió és Nyugat-Európa országai között.
A 2011. októberi tömegtüntetés békésen indult, de a menetet a szélsőséges Black bloc mozgalom feketébe öltözött, arcukat eltakaró tagjai utcai háborúvá változtatták. Közel 500 szélsőséges tüntető több órán keresztül harcolt a rendőrséggel. Közülük hatot fejenként 6 év börtönre ítéltek első fokon.
Tamás Pál szociológus egy keddi konferencián mutatott rá: Magyarországon az utóbbi években egyre többen vallották magukat jobboldalinak, de nem nőtt az ideológiailag kemény jobboldaliak száma.
