A bankok kereskedelem-finanszírozásának kiemelt kockázata van, sok a visszaélés, a csalók által okozott kár gyakran milliárdokra rúg – hívták fel a figyelmet  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavaly novemberi konferenciáján. Ékes példája ennek az Erste Kereskedőház esete is. Az áruját raktározó Kontirex ugyanis nem tudott elszámolni 13 ezer tonna, egymilliárd forint értékű műtrágyával. A kereskedőház feljelentése alapján tavaly ősz óta ismeretlen tettes ellen, sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya – közölte a hvg.hu-val a megyei rendőrségi szóvivő, Albert István hadnagy.

A Kontirex ugyan elismerte, hogy tartozik, de az áru hollétéről a cég nem adott számot a kereskedőháznak. Ezt követően indult a rendőrségi eljárás, amelynek egyelőre nincs gyanúsítottja. A cég kapcsán egyébként egy másik eljárásban is nyomoznak a Békés megyei rendőrök, jogászi nyelven, „tartozás fedezetének elvonása” miatt.

A hvg.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó volt kontirexes elmondta, hogy a vállalkozásnak már a múltban is voltak dolgai.  Ő maga egy hatósági eljárás során arról számolt be, hogy a Kontirex néhány évvel korábban egy másik kft-től hamis helyrajzi számokra, úgynevezett termeltetési támogatást vett fel fiktív bizonylatok alapján. Pedig termelő tevékenységet nem folytatott, fő profilja a műtrágya-értékesítés volt. A megkapott összegekből tudta  – a volt dolgozó szerint – a cég jelentősen bővíteni árukészletét, amit azután meg is finanszíroztatott. 

Az egykori kontirexes szerint azonban, mint ahogy a tanúmeghallgatáson elmondta, a hitelek törlesztése nehézségekbe ütközött, mert a Kontirexnél a látszólag elkönyvelt, valójában számla nélkül értékesített áru miatt több százmillió forintos hiány keletkezett.” A cég ügyeivel és a rendőrségi eljárással kapcsolatban a Kontirex – ma Kemag Kft. – ügyvezetője, Dávid Péter azt közölte,hogy a Kontirex Kft. és az Erste közötti szerződéses kapcsolat részleteiről nem áll módjában nyilatkozni, mivel köti megállapodásuk. Tény, hogy a sikkasztás gyanúja kapcsán egy korábbi időszakot vizsgálnak, azt, amikor Udvardi Botond és – mint azt a hvg.hu-val többen közölték – Farkas Miklós irányította a kft-t.

Farkas Miklósnak papíron nem volt köze a Kontirexhez, feleségének azonban igen, ő volt ugyanis a cég egyik tulajdonosa. A nő – a cégnyilvántartás szerint – tavaly október 9-én néhány nappal azután lépett ki a Kontirexből, s távozott az ügyvezetői posztról, hogy az APEH végrehajtást indított a Kontirex-szel szemben felhalmozott, mintegy 100 millió forintos adótartozás miatt. Erre irányuló kérdéseinkre Farkas Miklós nem akart válaszolni.

Az adótartozás rendezése azonban már a Kontirex új tulajdonosára, még pedig egy ciprusi bejegyzésű offshore vállalkozásra vár. A Kontirexből Kemag lett,  ügyvezetője pedig azt a Dávid Péter, aki a Zalabaromfi Szárnyas Zrt. felszámolásában is szerepet játszott. Szerettük volna megtudni Dávid Pétertől, miért érte meg valakinek befektetni egy adótartozást felhalmozó, milliárdos adósággal küzdő cégbe, ám Dávid Péter elhárította a válaszadást. 

További befürdött Farkas-vállalkozások

Farkaséknak egyébként nemcsak a Kontirex-szel nem volt szerencséjük, hanem a cégnyilvántartás szerint más vállalkozásaikkal sem. Farkas Miklós felesége, Farkas Beáta 2000 és 2001 között tulajdonosa volt az Eronex Kereskedőház Kft-nek, amely ellen 2002-ben több végrehajtást rendeltek el. Ekkor már két román férfi volt az illetékes a cég ügyeiben. A nő, férjével és Udvardi Botonddal együtt  ügyvezetője volt az Azofert Kft-nek is, amely jelenleg szintén adóvégrehajtás alatt áll. A műtrágya-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás Farkas Beáta és a Kontirex tulajdonában állt, a kft. helyébe azonban 2009. március 31-ével a müncheni székhelyű Transfert Gmbh. lépett. Udvardi Botond a hvg.hu-val közölte: néhány héttel ezelőtt megszűnt a munkaviszonya, és a cég összes alkalmazottját elbocsátották.