Pongrátz Gergely Nemzeti Igazságtételi Központ – választási programja szerint többek között ezt a szervezetet hozná létre a Jobbik. Célja a politikusok elszámoltatása lenne, „sem szegfűs, sem narancsos, sem egyéb politikusbűnözés nem maradhat igazságtétel nélkül”. Az már kevésbé világos, miért is ennek a központnak lenne a feladata az „eddig eltussolt bűncselekmények felderítése” a rendőrség helyett, de szándékát a párt azzal is erősíti, hogy eltörölné a mentelmi jogot, és a politikusbűnözést bevenné a Btk.-ba.
A program ahhoz képest meglehetősen keveset foglalkozik a cigányság kérdésével, hogy e témakör hozta meg számára az áttörést a magyar politikai életben. A két oldalon összefoglalt jobbikos romapolitika meglehetősen visszafogott, ám továbbra is a „cigánybűnözés megállítását” tartja az egyik legfontosabb feladatának, fel is sorolva, hogy például többek között a tömegverekedés és a késelés is e kategóriába tartozna. Ez ellen a csendőrség visszaállításával akar küzdeni a párt. Emellett azt hangsúlyozza, hogy a cigányságnak a többségi társadalomba való beilleszkedését kell segíteni, egészen kisgyerekkortól kezdve. A segélyezésben a Jobbik minél kevesebb készpénzt használna, növelné a szociális kártya hatókörét.
A gazdaságban az állam erősítése lenne az első számú célja, emellett a hazai termékek támogatása, a bérlakásépítés és a közszolgáltatások állami kézben tartása. A külgazdaságban – nem tagadva meg a Jobbik jó orosz kapcsolatairól szóló híreket – a kelet felé nyitást hirdetik meg, sőt a honvédségben újra orosz fegyverek használatát tervezik.
A párt szívesen alkotmányozna is, megvédve a Szent Koronát és a turult. Ez nem egy tételes alkotmányban öltene testet, hanem alaptörvény és sarkalatos törvények együttesében, azaz visszahoznák az úgynevezett történeti alkotmány intézményét. Az új alaptörvényt népszavazásra vinnék, s a köztársasági elnököt is közvetlenül választatnák. A NATO- és az EU-tagság elfogadhatónak tűnik a párt számára, bár az uniót nem föderálisként, hanem nemzetek Európájaként képzeli el.