Az utóbbi nyolc évben nagymértékben átalakult a magyar oktatási rendszer: a közoktatás új kimenete a kétszintű érettségi lett, a felsőoktatás pedig alapjaiban újult meg a bolognainak nevezett reformok során.
A közoktatást az intézmények leépítése jellemezte, például az óvodák száma egyharmaddal csökkent, igaz, főleg az állam által szorgalmazott intézményi összevonások miatt. Az általános iskolák számának visszaesése hasonló volt, és az oktatási intézmények több mint 10 százaléka végleg bezárta kapuit. A diákok számának apadása még ezt is felülmúlta, jó 15 százalékkal kevesebben járnak ma általános iskolába, mint 8 éve. A gimnáziumokban mind az intézmények, mind a diákok és tanárok száma emelkedett – de csak az egyházi és alapítványi iskolák körében.
Az oktatás tartalmát érintő reformok miatt kirobbant viták máig nem csillapodtak. A buktatási tilalom a hat osztályra kiterjesztett alsó tagozaton, a kétszintű érettségi és különösen a felvételi állandó változtatások tárgya. A reformok egyik indoka a magyar diákok rossz teljesítménye az úgynevezett PISA-felméréseken, és a kormányzat ezzel is indokolta az áttérést a kompetenciaalapú képzésre.
A bolognai rendszerben nehezen csiszolódik össze az alap- és a mesterképzés, a tanárképzést pedig az egyetemek újra kívánják szervezni. Kísérleteztek az egyetemi gazdálkodás, irányítás átalakításval is, kevés sikerrel. Elmaradt azonban a fő cél megvalósítása, a felsőoktatási intézmények számának csökkentése, sőt az utóbbi években újabbak is alakultak. Közben visszaesik mind a jelentkezők, mind a felsőoktatásban tanulók száma. Az állam összességében 2 százalékkal kevesebbet fordít az oktatásra, mint 8 éve.
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A hatóságok vizsgálják, hol kaphatta el a súlyos betegséget.
Egyikük negyven év börtönt kaphat.
Az államtitkár Csendes Olivért jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezetőként jellemezte.
