szerző:
Dezső András (hvg.hu)

Csapdákat és támadási felületeket is rejteget a Fidesz számára a kétharmados többség, egyes törvényeknél saját képviselőivel is konfliktusba kerülhet az Orbán Viktor vezette kormány. A Political Capital kutatási igazgatóját, Krekó Pétert faggattuk arról, milyen előnye és hátránya származhat a Fidesznek a várható kétharmados többségből.

Lesz-e a Fidesznek kétharmada, s ha igen, mihez kezd vele? A pártnak nagy esélye van a nagyfokú győzelemre, márpedig akkor több mint negyven olyan törvényhez nyúlhat hozzá, melyeknek megváltoztatásához kétharmados többség szükséges. Ezek között vannak olyanok, amelyeket valamennyi parlamenti képviselő kétharmada módosíthat csak, s olyanok is, melyeket az éppen jelen lévő képviselők kétharmada.

De a lényeg ugyanaz: ha a Fidesznek kétharmada lesz és akarja, módosíthatja az alkotmányt, változtathat az egyes alapjogok gyakorlásával összefüggő törvényeken (például a gyülekezési vagy az állampolgársági törvényen), sőt az alkotmányos vagy más kiemelt fontosságú intézményekre (önkormányzatok, alkotmánybíróság, médiumok) vonatkozó jogszabályokon is. Csakhogy a „történelmi lehetőség” meglehetősen sok csapdát rejt a kormánypárt számára.

Átírják-e az alkotmányt?

Újra kellene gondolni az alkotmányt, újfajta kiegyezésre lenne szükség – mondta már többször is Stumpf István, a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere. Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője szerint ez is azt jelzi: a Fidesz környékén és a Fideszen belül lesznek olyan igények, hogy valamilyen módon „szabják újra” a demokratikus rendszert.

A Fidesz egy részében is él az a radikális jobboldalon sokat hangoztatott toposz, miszerint a rendszerváltás nem hozta a hozzá fűzött reményeket, ezért „új rendszerváltásra” lenne szükség. „Ha a Fidesz bizonyítani akarja, hogy kormányzása történelmi jelentőségű, akkor azt várnák el tőle a markánsan jobboldali szavazók, hogy rajzolják valahogyan újra a közjogi berendezkedést. Hiszen ha azt állítják, hogy eddig rosszul működött a rendszer, akkor az azt is jelenti: nemcsak a politika működött rosszul, hanem az alkotmányos berendezkedés szülte jogi környezet is” – magyarázza Krekó Péter.

A Fidesz szimbolikus intézkedéseket hoz majd az elemző szerint. Ilyen lépés lehet például az, hogy a ma is érvényben lévő 1949-es alkotmányt aktualizálják, 2010-es törvényre keresztelve át a „kommunista verziót”. Az sem kizárt, hogy az alkotmány preambulumába belevesznek a jobboldaliaknak tetsző szimbolikus gondolatokat, például hivatkoznak majd Magyarország keresztény gyökereire, történelmi múltjára, a család fontosságára.

Ha e szimbolikus lépéseket meg is teszik, egyes jobboldali körökben máris felmerülhet, hogy miért nem megy ennél tovább a Fidesz és változtat a teljes közjogi rendszeren is, a demokratikus intézmények egymáshoz való kapcsolatában, például az államfő és a parlament viszonyában. Ez azonban Krekó Péter szerint – egyelőre legalábbis  – nem állna érdekében Orbán Viktornak. „Miért akarna a Fidesz elnöke megerősített elnöki hatalmat akkor, amikor – ha megkapja a Fidesz a kétharmadot – a rendszerváltás óta a legerősebb kormányfő lehet?” – teszi fel a kérdést az elemző.

Orbán Viktor mint államfő?


A közjogi berendezkedés megváltoztatása közép- és hosszútávon még akár káros is lehet a pártnak, mivel a következményei kiszámíthatatlanok. Ha a ciklus alatt meggyengül a kormány, de Orbán Viktor továbbra is népszerű lesz, akkor úgy tűnhet, érdemes megerősíteni az államfő pozícióját, kiírni egy közvetlen választást és beleülni az elnöki székbe. Csakhogy egy erősebb köztársasági elnök a jövőbeni – például fideszes – kormányok számára nagyon komoly problémákat vethet fel, arról nem is beszélve, hogy ha a Fidesz-kormány gyengülni fog, valószínűleg Orbán népszerűsége is csökken – mutatott rá Krekó Péter.

Ettől függetlenül valamilyen formában előkerülhet például a választási rendszer reformja, hiszen Orbán Viktor egyik elképzelésének kivitelezéséhez, azaz az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez ez nélkülözhetetlen. De nem mindegy, hogy a választási rendszert a Fidesz milyen irányba tolná el, mert ugyanez a rendszer feleannyi képviselővel nem működhet. „A jelenleg érvényben lévő választási rendszert nagyságrendileg ekkora parlamentre szabták. Ha fele ennyi képviselő lenne, akkor az egész mechanizmust meg kellene változtatni” – mondta az elemző, hozzátéve: a Fidesz kénytelen lesz ezt megtenni, annyiszor tett ugyanis már rá ígéretet.

©

Hasonló a helyzet az önkormányzati rendszerrel is. Orbán arról is többször elmondta, hogy át szeretné alakítani. Legutóbb például arról beszélt, hogy feleannyi önkormányzati képviselő is elegendő lenne. „A 3200 önkormányzat fenntartása igencsak költséges, ezek működését racionalizálni kellene. De ha feleannyi képviselővel is működnének ezek az intézmények, az nem csökkentené jelentősen a költségeket és nem jelentene elmozdulást a racionalizáció irányába” – mutatott rá Krekó Péter. A rendszer teljes átalakítása pedig hatalmas munka. „Ha a Fidesz ebbe belevág, azzal nagyon komoly konfliktusokat okozhat helyi szinten. Ráadásul a párt a saját polgármestereivel kerülhet szembe. Minél mélyebb az átalakítás, annál nagyobb megtakarítást okozhat hosszú távon, de egyben annál komolyabb politikai konfliktusokat is eredményezne. Kényelmesebb lenne a Fidesznek, ha nem kellene ezt szabályoznia” – fogalmazott az elemző.

[[ Oldaltörés (Támadási felületek) ]]

A párt- és kampányfinanszírozás terén is muszáj lesz valamit felmutatnia a Fidesznek, ez is „kétharmados ügy”. Amit tudunk, hogy a párt még ellenzékben lesöpörte az asztalról két civil szervezet, a Freedom House és a Transparency International erre vonatkozó javaslatait. Krekó Péter szerint ha kormányon változtat a Fidesz a párfinanszírozáson, két irányba mozdulhat. Az egyik, hogy hoz egy betarthatatlan szabályozást és így továbbra is fennmaradnak a visszás és nehezen indokolható pártfinanszírozási technikák. Ha például nem emelik meg a kampányra fordító keretösszeget, akkor állandósul az a gyakorlat, hogy a képviselők ezt a keretet áthágva, törvénysértően jutnak mandátumhoz.

Ha viszont a Fidesz egy valószerűbb, a gyakorlathoz igazodó törvényt alkot, a közvéleménnyel kerülhet szembe, sok embernek ugyanis egy ilyen politikusellenes közhangulatban szúrná a szemét, ha tudná, hogy a pártok a jövőben több pénzt kapnak. Nem beszélve arról, hogy a témát valamelyik politikai erő (például a Jobbik) könnyen meg is lovagolhatná.

Akárcsak a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó szabályozásokat is, ami szintén kétharmadot igénylő döntés. Ezen a téren ugyan történt már valamiféle újraszabályozás, de maradtak privilégiumok. Krekó Péter szerint a megoldás egyszerű: fel kellene emelni a képviselők alapdíját és a teljes összeget más jövedelmekkel azonos módon kellene adóztatni.

Csakhogy ez valószínűleg nem nyerné el a közvélemény tetszését, s a Jobbik (vagy valamelyik másik politikai erő) itt is fogást találhatna a Fidesz-kormányon. Elég lenne azt sulykolniuk, hogy ők nem hajlandók több fizetést felvenni, a Fidesz pedig csak a koncot akarja a politikából. Márpedig ezt a konfliktust muszáj lesz felvállalnia a Fidesznek, a szabályozáshoz hozzá kell nyúlnia.

Mit kezdjenek a mentelmi joggal?


Ám nemcsak ezeken a területeken érhetik támadások a Fidesz-kormányt a szélsőjobb irányából, hanem a sokat ígért elszámoltatásnál is. A kampány alatt sűrűn hangoztatott elszámoltatás a képviselők mentelmi jogát érinti, aminek felfüggesztése szintén kétharmados többséget igényel. „Ezzel a fő problémája az lesz a Fidesznek, hogy nem létezhet olyan elszámoltatás, ami a Jobbik mércéjével elegendő lenne. Jól látható, hogy itt verseny van a Fidesz és a Jobbik között, noha az ügy mindkét pártnál kardinális kérdés volt a kampányban. Ha a Fidesz egy-két képviselőnek fel is függeszti a mentelmi jogát, a Jobbik rögtön kérdezheti, hogy miért nem húsznak” – magyarázta Krekó Péter.

Ahogy a közjogi berendezkedésen végzett alapvető változtatások, a mentelmi jogok felfüggesztése is könnyen visszaüthet. Ha ugyanis elkezdődnek a tömeges letartóztatások, akkor az egy idő után visszatetszést válthat ki a bizonytalan és a Fideszhez újonnan csatlakozó szavazók között. Nem beszélve arról, hogy a Fidesszel kapcsolatos korrupciós ügyekben a közvélemény hasonló szigort várna el a kormánytól, ez viszont kényelmetlen helyzetbe hozhatja Orbán Viktort. „Ez történt Bulgáriában is, ahol egy elszámoltatási kampány indult. Sok politikust tartóztatnak le, de ez olyan lavinát indított el, ami kormányoldalon is több politikust is maga alá temet” – hozott egy külföldi példát Krekó Péter. A mentelmi jog újraszabályozása ugyanakkor mindenképpen várható kétharmad esetén, erre a párt már erős ígéretet tett.

Ugyancsak konfliktushoz vezethet, ha a Fidesz a szintén kétharmados többséget igénylő állampolgárságról szóló törvényt „piszkálja meg”. A kettős állampolgárság a Jobbiknak is egyik fő programpontja, szinte bizonyos, hogy ellenzéki pártként nagyon erősen ebbe az irányba fogja tolni a kormányt. A Fidesz pedig – amelyik évekkel korábban szintén a kettős állampolgárság mellett kardoskodott – nem hazudtolhatja meg önmagát. Ennek azonban komoly ára lenne: körkörös diplomáciai konfliktushoz vezethet, márpedig a Fidesz a kormányzás elején nagyon pozitív képet szeretne kialakítani magáról külföldön.

Orbán Viktor külföldi újságíróknak azt mondta: a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatot még a kormány megalakulása előtt beterjeszti a Fidesz a parlamentbe. De nem mindegy, a törvényt milyen tartalommal töltené fel. Az viszont biztos, hogy a Jobbik ebben is rálicitálna a Fideszre, s ha előbbi például nem ruházná fel szavazati joggal a határon túli magyarokat, a radikális párt ezt követelné. „Ebben a kérdésben kódolva van a Jobbik és a Fidesz konfliktusa” – mutatott rá Krekó Péter.

Bár a sajtóban felmerült, hogy egyes fideszes kormányzati tervek összevonnák a közmédiumokat (és megszüntetnék az MTI-t), az elemző emlékeztet rá, hogy a nagyobb költségvetéssel rendelkező közmédiumok a kormányon lévő pártoknak szoktak kedvezni, mivel a hozzájuk közel álló csoportok számára jó pénzforrások lehetnek. Az összevonás persze jelentős megtakarítást is jelenthetne. A Fidesz azonban a kampányban cáfolta a felvetődött terveket, így kérdés, itt milyen szabályozásra kerülhet sor.

Amihez jobb, ha nem nyúlnak


Vannak olyan kétharmados témák, amikhez a Fidesznek azért nem lenne szerencsés hozzányúlnia, mert akkor ellenzéki önmagával menne szembe. Ilyen a gyülekezési jogról és a sztrájkjogról szóló törvény. Előbbit azért nem szigoríthatná, mert a Gyurcsány-éra alatt a gyülekezési jogukkal élő tüntetők mellett állt ki.

Ugyanez a helyzet a sztrájktörvénnyel: noha a törvény elavult és a legmilitánsabb szakszervezetek éppen az alulszabályozottságát használják ki, a Fidesz-kormánynak túl sok szakszervezettel kellene szembe fordulnia, ha változtatni szeretne – olyanokkal is, melyeket korábban szimbolikusan védelmébe vett. Ezen témák akkor kerülhetnek újra napirendre, ha lesz olyan aktuális esemény (valamilyen jelentős tüntetés-vagy sztrájksorozat), ami indokolná az újraszabályozást.

Amin csak nyerhetnek


Persze nemcsak csapdákat rejtenek a kétharmados döntéseket igénylő változtatások. Bizony, vannak olyan döntések, amelyek egyértelműen a Fidesznek kedveznének. Kétharmados többséggel ők választhatnák meg például az Állami Számvevőszék elnökét, az ombudsmanokat és az alkotmánybíróság tagjait. Előbbieknek ugyan nincs túl erős jogosítványuk, de a közvélemény-formáló hatásuk erős lehet: emlékezzünk csak, hogy az ÁSZ sokszor késztette magyarázkodásra a szocialista kormányt. Ha olyan embert választ erre a posztra, aki kevésbé bírálja őket, abból előnye származik.

Ennél fontosabb azonban a leendő Fidesz-kormány számára, hogy kétharmados többséggel ő választhatja majd meg az alkotmánybírákat. Ez egy igen nagy ütőkártya, mivel az alkotmánybíróság befolyásolni tudja a kormány cselekvési lehetőségét: a bírák kulcsfontossági törvényeket engedhetnek át vagy kaszálhatnak el.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Cukrot talált a NASA ősi meteoritokban

Cukrot talált a NASA ősi meteoritokban

Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

A VW újdonsága egy igazi benzinpusztító fenevad

A VW újdonsága egy igazi benzinpusztító fenevad

Kamion ütközött személyautóval Ajkánál, egy ember meghalt

Kamion ütközött személyautóval Ajkánál, egy ember meghalt

Lemondásáról beszélt a CDU vezetője

Lemondásáról beszélt a CDU vezetője

Karácsony aranygyűrűt adományozna nyugdíjba vonuló kollégáinak

Karácsony aranygyűrűt adományozna nyugdíjba vonuló kollégáinak