"Rendet teremteni sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint egy gazdaságot növekedési pályára állítani, hogy valóban bekövetkezzen a munkahelyteremtés, valóban legyen adócsökkentés, a kis- és közepes vállalkozók több embernek tudjanak munkát adni, hogy valóban lendítsük be újra az építőipart, mert az tud nagyon sok, elsősorban szakképzetlen munkaerőt felszívni. Tehát van azért néhány terület, ahol az emberek elvárása gyors, szinte azonnali elvárása indokolt” - ezt mondta Orbán Viktor a választások előtt Szolnokon, lényegében arra a rétegre utalva, akik jelenleg segélyből, közmunkából élnek.

A Fidesz választási programjában mindössze néhány mondatot szentel a közfoglalkoztatásnak, ugyanakkor a témával kapcsolatos érdeklődésünket a párt sajtóosztálya azzal utasította vissza, hogy minden benne van a programjukban. Annyit lehet tudni biztosan, hogy a leendő kormány közmunka-lehetőséget kínál majd a romáknak és a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, s a mezőgazdaságban, az EU-forrásokat kombinálnák a közmunkaprogrammal, és úgy vélik, "a közmunkák révén széles tömegek megmozgatása lehetséges olyan célok érdekében, ami által új érték keletkezik (pl. gátépítés, erdőtelepítés, önkormány­zati bérlakásépítés)".

Dudás Szabolcs

Konkrét válaszok híján a párt politikusainak korábbi nyilatkozatai szolgálhatnak támpontul azzal kapcsolatban, hogy mire lehet majd számítani a Fidesz-kormány megalakulását követően. Czomba Sándor képviselő szerint veszélyes folyamat zajlik, mivel egyes hírek szerint az emberek az elsődleges munkaerőpiac helyett inkább a közfoglalkoztatást választják, mert az jobban megéri számukra. Szerinte azért elhibázott a mostani gyakorlat, mert az államnak a munkahelyek megtartása kevesebbe kerülne, mint a munkanélküliek finanszírozása. A politikus azt is többször hangsúlyozta, hogy ő (és pártja) fenntarthatatlannak tartja az Út a munkába programot, véleményük szerint őszre elfogy az erre fordítható pénz. "Ha a Fidesz kormányra kerül, mindent megtesz azért, hogy a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés egészen más pályára álljon az elkövetkezendő időszakban" - jelentette ki februárban.

Harrach Péter, a Fidesszel közösen induló KDNP frakcióvezető-helyettese árnyaltabban fogalmazott tavaly októberben, mint Czomba Sándor. Ő úgy látja: az Út a munkához jó irány a szociálpolitikában, mert a munka jobb eszköz a létfenntartáshoz, mint a segély, de a program tökéletesítésre szorul. Az ellenzék már régóta ebbe az irányba terelné a rendszert - mondta, hozzátéve: a program feszültségeket okoz, mert sok, minimálbéren foglalkoztatott ember azt látja reggel, munkába menet, hogy mások ugyanannyi pénzért csak a kapát támasztják, és "laza munkafegyelem mellett ugyanazt a bért keresik meg", míg nekik a túlórával terhelt rengeteg munka és a munkahely elvesztése miatti félelem jut - fogalmazott..

A munkaerőhiánnyal küzdő egészségügybe feltehetően nem szeretnék bevonni a közmunkásokat, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy tavaly áprilisban felháborodással fogadták Székely Tamás egészségügyi miniszter bejelentését, miszerint ápolási feladatokra várnak közmunkásokat. "Leértékeli az egészségügyet, leértékeli a szakmát, olyan mértékben devalválja az ápolási hivatást, amit soha nem gondoltunk volna" - háborgott Mikola István.

Fazekas István

Programban, parkolópályán

A megidézett Út a munkához programot (2010-ben az előzetes tájékoztatás szerint 110 milliárd forintot, uniós forrásból pedig 7,5 milliárd forintot fordítanak erre) - melynek sorsa tehát kérdéses - az Esély című folyóirat idei első számában értékeli több tanulmány is. Az adatok szerint a programban résztvevők mindössze tíz százaléka száll ki azért, mert belép a valós munkaerőpiacra. A megállapítások között szerepel, hogy a program hatását és jellemzőit tekintve alapvetően nem tér el a korábbi közfoglalkoztatási programoktól, ugyanakkor azokhoz képest igen költséges. Mivel a program kormányzati válasz volt a rendszeres szociális segélyen élőkkel kapcsolatos közbeszédre, így nem pusztán foglalkoztatási, hanem szociálpolitikai program is lett. Kiderült azonban, hogy a foglalkoztatással megbízott önkormányzatok csak kevés időt és energiát fordítottak a programok kidolgozására, így érdemben átgondolt közfoglalkoztatási terv csak kevés helyen született.

Bass László szociológus tanulmányában úgy fogalmaz: „A közfoglalkoztatásban való részvétel egyértelműen akadályozza a munkaerő-piacra való visszakerülést - a rendszer konzerválja az emberek jelenlegi anyagi és munkaerő-piaci státuszát. A rengeteg egyéni és társadalmi hátránnyal járó feketegazdaság reintegráló hatékonysága is szignifikánsan jobb a közmunkáénál”.

Miért pont ez a 20 százalék?

„Ha azt gondoljuk, ahogy sokan gondolják, hogy ezeket az embereket nem lehet visszavezetni a munkaerőpiacra, úgysem fognak állást találni, akkor végül is lehet az elmúlt tíz év szellemében folytatni” - sommázott lapunknak Köllő János közgazdász, amikor a közmunkaprogramok lehetséges, választások után elképzelhető kimeneteiről kérdeztük. Bizonyára fogják is folytatni, hiszen a közmunkával kombinált önkormányzati szociális segélyezést 2000-ben a Fidesz-kormány vezette be.

Európában nem jellemző, hogy tömegek végeznek közmunkát, leginkább az iskolából kikerülő fiatal korosztályt foglalkoztatják ideiglenesen ilyen típusú alkalmi állásokban. Az egyénre szabott, intenzív programok jelenthetnének megoldást, ezek persze drágák és munkaigényesek, de a jelenlegi magyar rendszer is sokba kerül, és nem csak a közvetlen költségek miatt. „Ha kiterjedt a közfoglalkoztatás, és nagyok a kapcsolódó bértámogatások, az a piaci versenyt is torzítja. Továbbá, kemény tényekkel ugyan nem támasztható alá, de számos jelét tapasztaljuk, hogy a rendszert átszövi a járadékvadászat és a korrupció” - magyarázta a szakember.

Dudás Szabolcs

A Fidesz választási programjában szereplő nagy állami közmunkaprogramok nem tekinthetők új elemnek, ilyenek - erdőtelepítés, gátépítés - már 15 éve folynak, változó intenzitással. Köllő János azt mondja, átfogó megoldást ez nem jelenthet, mert a 3000 településen szétszórva élő érintetteknek csak kis részét lehet ésszerű költségek árán bevonni néhány nagy programba.

Ha sokba kerül is, a politikai vitákban azért a valós súlyánál sokkal nagyobb teret kap az egész kérdéskör. Magyarországon nagyjából 1,8 millió aktív korú, nem dolgozó és nem tanuló ember él. Közülük tavaly jóval kevesebb mint 20 százalék kapott valamilyen, a tartós munkanélkülieknek szóló támogatást, és még a válság mélypontján is csak 5 százalékuk volt közmunkán. Ennél lényegesen nagyobb tételt jelentenek a segélyként igénybe vett korhatár előtti nyugdíjak és gyermektámogatások, amelyekből a középosztály is részesül, miközben a fiatal és középkorú képzetlen állástalanok egyharmada sem nyugdíjat, sem gyest, sem segélyt nem kap - fogalmazott a szakember, aki a HVG-nek egy évvel ezelőtt adott interjújában azt mondta: „a tömeges közmunka a szegénység csökkentésére jó, de nem javítja a piacképességet, sőt, fokozza a résztvevők ráutaltságát a jóléti rendszerre”.

A deklarált célokkal ellentétben a tíz éve követett gyakorlat kifejezetten támogatja, hogy a közmunkával kombinált segélyezés megélhetési móddá váljon, miközben a valódi piacon való elhelyezkedést megnehezíti az ismételt minimálbér-emelésekkel, az alacsony béreket sújtó különösen magas járulékteherrel, valamint a munkavállalási költségeket mérséklő közlekedési és gyermekjóléti beruházások halogatásával - véli a szakember.

KA