Szétválasztja és különböző tárcákhoz rendeli a leendő kormány a titkosszolgálatokat: Pintér Sándor belügyminiszter tárcája alá kerül a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, míg Martonyi János külügyminiszter irányíthatja majd a hírszerzést. A katonai titkosszolgálatot a Honvédelmi Minisztérium kapja.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön közölte: az Információs Hivatal, azaz a hírszerzés a Külügyminisztériumhoz, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a Belügyminisztériumhoz kerül, a Honvédelmi Minisztérium pedig a katonai titkosszolgálatokat felügyeli majd.
Mint ismert, a belügyminiszter Pintér Sándor lesz, a külügyi tárcát pedig Martonyi János vezeti majd, így a polgári titkosszolgálatok e két kormánytag alá kerülnek, ahogy ezt korábbi cikkünkben már megírtuk.
Ez esetben ugyanakkor módosítania kell a nemzetbiztonsági törvényt, az ugyanis úgy fogalmaz, hogy a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter nem lehet sem a rendészetért felelős miniszter, sem a honvédelemért felelős miniszter, sem pedig az igazságügyért felelős miniszter. Ezt a törvényt kétharmados többséggel lehet csak módosítani.
Ahogy azt korábban megírtuk, szakmai berkekben úgy tudják, Pintér maga kérte azt, hogy a titkosszolgálatokat is felügyelhesse. Ez sokaknak nem tetszik. A hvg.hu titkosszolgálati forrásból úgy értesült, az NBH több vezető beosztású munkatársa is kilátásba helyezte távozását arra az esetre, ha valóban Pintér Sándor lesz a „főnökük”.
Az NBH körül az utóbbi években több botrány is volt. 2007-ben az NBH akkori főigazgatójának, Galambos Lajosnak azért kellett távoznia, mert személyesen is belekeveredett az Egymásért – Egy másért Alapítvány csalási ügyébe, ráadásul a szervezet éppen az ő irányítása alatt állt a 2006-os őszi zavargások idején, amikor szintén követett el hibákat.
Galambos utódja, a szocialista érában még a KGB moszkvai iskolájának padjait is koptató Laborc Sándor sem bizonyult megfelelő vezetőnek, irányítása alatt robbant ki az UD Zrt. lehallgatási ügye, melyben végül az NBH, pontosabban Laborc maradt alul. Jóllehet az ügyben az NBH tett feljelentést a két egykori titkosszolgálati tiszt tulajdonában álló UD Zrt. ellen, azt állítva, hogy a cég üzletembereket, politikusokat figyelt meg, a Központi Nyomozó Főügyészség végül Laborcot gyanúsította meg különleges személyes adatokkal való visszaélés miatt.
Az sem vetett jó fényt az NBH-ra, amikor kiderült: az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (EMFESZ) vezetői hiába jelezték az NBH-nak, hogy az orosz Gazprom befolyást akar szerezni a stratégiai cégben, tavaly májusban mégis sor került az ügyletre. Az már csak hab a tortán, amikor a romagyilkosságok kapcsán napvilágot látott, hogy az egyik gyanúsítottat már korábban is figyelte az NBH, ám amikor fegyverek vásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést.
A titkosszolgálatok feletti parlamenti kontroll is hagy kívánnivalót maga után. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának papíron komoly ellenőrzési jogosítványai vannak ugyan, de ezeket az utóbbi években nem igazán gyakorolta.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
